Összesen109 bormintát neveztek be a szombaton megtartott avasújvárosi borversenyre, közülük 20 a bakator nedűjéből készült, amiből 7 mintát aranyéremre érdemesítettek. A kiosztott 30 aranyból egyik más fajta sem kapott ilyen sokat.

Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a hagyományos erdélyi szőlőfajta ismét előretört ezen a vidéken, miután a szocializmus idején csaknem teljesen eltűnt, és helyére inkább francia fajtákat telepítettek. Évente csak Újváros napos hegyoldalain több ezer tövet telepítenek, jobbára Csombordról és Enyedről hozott vírusmentes oltványokból.

A bakator terjedése nem kis részben a kiváló erdélyi író-borásznak, Csávossy Györgynek köszönhető, aki az elmúlt esztendőkben több itteni borverseny zsűri elnöke volt, és mindannyiszor arra biztatta az itteni gazdákat, hogy bátran hozzák vissza ezt a kiváló szőlő- és borfajtát, ami akár újvárosi specialitás is lehet. Tulajdonképpen máris az, hisz egyre többen keresik az itteni pincékben érlelt jellegzetes ízű bakator bort. Egyébként a mostani verseny öttagú zsűrijében négy valamikor Csávossy-növendék volt, élükön Bencze Zoltán mérnökkel, borbíróval.

Tőle tudjuk, hogy a bakator csak a következő években éli itt majd igazi fénykorát, hisz

ez a nedű más fajtákhoz viszonyítva jóval hosszabb ideig érik. Olyannyira, hogy a múlt őszön szüretelt és sajtolt bor csak négy-öt év múlva lesz teljesen érett, amikor már olyan ízekkel rendelkezik, hogy több száz kilométerről is érdemes lesz érte az Avasba utazni.

Egyelőre csak néhány gazda rendelkezik ilyen nemes nedűvel, de pár esztendő múlva már többször ennyien lehetnek. Minden bizonnyal köztük lesz Ludróczki Sándor polgármester, a Bakator hegyközség elnöke, Nagy Sándor, Butka Sándor, Nagy Lajos vagy Bartos Attila szőlősgazdák, akik most nem először kaptak aranydíjat bakatorukra. Az „arany” most egy szép cserép boroskancsó volt, Istvánffi Géza vámfalusi fazekasmester munkája.