A közalkalmazottak felének kényszerszabadságra küldésével csökkenni fog a belföldi kereslet, ami megsemmisítő hatással lesz a gazdasági élet újraindítására - véli az Alfa Kartell Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Bogdan Hossu az Azgerpresnek nyilatkozva elmondta, a miniszterelnök és a munkaügyi miniszter által kilátásba helyezett intézkedés, miszerint felváltva kényszerszabadságra küldik a közalkalmazottakat, további válságokat fog generálni. Szerinte a 2008-as gazdasági válság idején már bebizonyosodott, hogy válsághelyzetben "a megszorító intézkedések a lehető legrosszabb intézkedések", akadályozzák a gazdasági-társadalmi élet újraindítását.

"Abban a pillanatban, amikor valakinek felére csökken a jövedelme, a fogyasztást is felére vagy több mint felére csökkenti, mert nem tudja, hogy mennyi ideig tud megélni a felére csökkent jövedelemből. Ebből adódóan szűkülni fog a belföldi kereslet és ez megsemmisítő hatással lesz a gazdaság újraindítására" - fogalmazott. Hossu rámutat, meglátásuk szerint a közintézmények nagy része nem tud megfelelően működni fele számú alkalmazottal, a legtöbb területen ugyanis még nem valósult meg a rendszer digitalizációja.

Mivel növelhető a bevétel? 

Az Alfa Kartell elnöke arról is beszélt, hogy a kormány az - általa meghaladottnak vélt - egységes adókulcsról való lemondással, a politikai pártoknak szánt állami támogatás csökkentésével vagy a törvényhozók bizonyos juttatásainak mérséklésével tehet szert többletbevételre, illetve növelheti az államadósságot, amely jelenleg a GDP 36 százalékát teszi ki, tehát jóval elmarad az Európai Unió által elfogadott 60 százalékos küszöbértéktől - mondta.

Bogdan Hossú nyomatékosította, bizonyos közalkalmazottak esetében az intézkedés több mint 50 százalékos jövedelemcsökkenést jelentene, mivel a 30-as kormányrendelet az országos átlagbér 75 százalékában szabja meg a kényszerszabadságra küldött alkalmazott juttatásának felső határát, márpedig a közszférában dolgozók bérének átlaga jóval magasabb ennél.

A szakszervezeti vezető azt is felrója, hogy a kormány nem egyeztetett az érdekvédelmi szervezetekkel a tervezet kidolgozása előtt, noha éppen ők javasolták, hogy az állami szektorban is mérlegelni kell a kényszerszabadság lehetőségét bizonyos tevékenységi területek - például a kultúra - esetében.