Törvényt fogadott el a képviselőház pénteken arról, hogy szükség- vagy ostromállapot idején a kényszerszabadságra küldött alkalmazottakat alapfizetésük 75 százaléknak megfelelő, állami költségvetésből kiutalt juttatás illeti meg, amely azonban nem haladhatja meg a mindenkori országos bruttó átlagbér 75 százalékát.

A tervezetet 303 képviselő támogatta, egy ellene szavazott, 23-an tartózkodtak. A munkatörvénykönyv módosítását a Szociáldemokrata Párt (PSD) több képviselője kezdeményezte. Ha az alkalmazott fizetése meghaladja az országos bruttó átlagbért, a munkáltatónak lehetősége van a juttatást felpótolni a bér 75 százalékának megfelelő összegig.

A tervezet kitér arra az esetre, amikor egy munkavállalónak több munkaszerződése van. A jogszabály azt mondja: ha ezek közül van olyan, teljes munkaidőre kötött szerződés, amelyet nem függesztenek fel, az alkalmazott nem jogosult a juttatásra. Ha valamennyi munkaszerződését felfüggesztették, a munkavállaló a számára legelőnyösebb lehetőséggel élhet. A juttatás adó- és járulékköteles.

A támogatásban részesülő cég nem szüntetheti meg a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak munkahelyét még legalább annyi ideig a szükségállapot vége után, amennyi ideig felvette az állami támogatást. A jogszabály értelmében a cégek e-mailben igényelhetik a támogatást. A megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalok címére el kell küldeni egy kérést, egy felelősségnyilatkozatot és azon alkalmazottak listáját, akiket kényszerszabadságra küldtek.

A leközölt adatok helyességéért a munkáltatót terheli a felelősség. Az összeget, a kérés benyújtásától számított 15 napos határidőn belül, a munkáltató bankszámlájára utalják. A munkáltató, a pénz beérkezésétől számított legtöbb három munkanapon belül, köteles átutalni a juttatást az alkalmazottaknak.

A vitán minden parlamenti párt támogatta a kezdeményezést. A képviselőház döntő házként szavazott a tervezetről. A törvény előírásai hasonlóak azokhoz, amelyeket a kormány korábban egy már hatályban lévő sürgősségi rendeletbe foglalt.