Elkezdődtek a koronavírus-válságot kísérő elbocsátások, és rengeteg alkalmazottnak nincs annyi tartaléka, hogy hónapokig kihúzza fizetés nélkül. Csép Andrea parlamenti képviselővel, a képviselőház munkaügyi szakbizottságának titkárával elővettük a kockásfüzetet, és megpróbáltuk kiszámolni, hogy egy eddig alacsony, de biztos jövedelemmel rendelkező család mire számíthat a legrosszabb forgatókönyv szerint, azaz ha mindkét felnőtt munkanélkülivé válik.  

A koronavírus-járványnak nem csak súlyos egészségügyi, demográfiai, hanem jelentős gazdasági hatásai vannak, amelyek gyökeresen formálhatják át a munkaerőpiacot is akár napról napra. Sok cég már megkezdte a dolgozók elbocsátását, vagy kényszerszabadságolását. Akinek vannak vészhelyzeti tartalékai, az is szorongva tekint most a jövőbe, hát még azok, akiknek nincs félretett pénzük.

Az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy számos alkalmazottnak nincsen annyi megtakarítása, hogy hónapokig is kihúzza fizetés nélkül, pedig a jelenlegi veszélyhelyzetben rengeteg munkáltató döntött már most úgy, hogy például fizetetlen szabadságra küldi dolgozóit, amíg nem rendeződik a helyzet, de sokaknak eleve felbontják a munkaszerződésüket.  

A felmérések szerint az akítv lakosság 21,1 százaléka 3 hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik, a megkérdezettek 24,9 százaléka viszont maximum 1 hónapig tudna megélni a félretett pénzéből, 37 százalékuknak pedig 1 hónapra se futná; 6 hónapig 10 százalék, 1 évig pedig mindössze 7,4 százalék rendelkezik elegendő tartalékokkal.

A pánik viszont semmi esetben sem megoldás. Most átgondolt tervezésre, és józanságra van szükség – hangsúlyozta Csép Andrea képviselő, aki gyakorlati tanácsokkal is próbál segíteni a krízishelyzetbe kerülő munkavállalóknak.

Mennyi az annyi? – a munkanélküliségi segély

Fontos, hogy ha bekövetkezik a baj, és elveszítjük állásunkat, valóban tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy újra munkába tudjunk állni, a kiutalt járadék ugyanis nem sok, csupán annyit tesz ki, amennyi éppen csak elég erre a rövid időszakra. Csép Andrea segítségével kiszámoltuk, hogy mire számíthat egy négytagú család abban az esetben, ha mindkét felnőttnek felbontják a munkaszerződését.

Ha nem nem az úgynevezett kényszerszabadságról van szó, amikor az alkalmazott megkapja a 75 százalékát a bérének, de nem többet, mint az országos bruttó átlagbér 75 százalékát, a munkaviszony felbontásakor mindenképpen az egyoldalú munkaszerződési felbontást kell választania a munkavállalónak. Az alkalmazottnak bizonyítania kell, hogy ő nem járult hozzá a munkaviszony felbontásához, ez a lépés exkluzív a munkaadó döntését tükrözi. Azért fontos ennek a lépésnek a tisztázása, mert ellenkező esetben, vagyis ha közös megegyezés alapján kerül felbontásra a munkaszerződés, akkor az alkalmazott nem lesz jogosult a munkanélküliségi segély igénylésére.

Az állás nélkül maradt munkavállaló a munkaerő-foglalkoztatási ügynökséghez fordulhat, de számítani kell rá, hogy a személyes ügyfélfogadás korlátozása miatt elektronikusan vagy postán kérik majd az elbíráláshoz szükséges dokumentumokat. Hozzá kell tenni, hogy online módon is teljesen átláthatóan, gyorsan működnek ezek az ügyintézések – pontosított a munkaügyi szakbizottság titkára.

A segély értéke a 75 százalékát képezi az úgynevezett szociális referencia értéknek, ez az ún. ISR (románul: indicator social de referinta), aminek a teljes összege 500 lej. Tehát az állás nélkül maradt alkalmazott, ha munkanélküli segélyért folyamodik, akkor 375 lejt kap az államtól alapként, amelyhez még hozzáadódik egy összeg, amelyet a szakmai tapasztalat (köznyelven: régiség) függvényében számítanak ki. Tehát ha a munkavállaló legalább egy évig befizette a társadalombiztosítási járulékot, akkor kiszámolják az elmúlt 12 hónapnak az átlag bruttó bérét, megszakított munkaviszony esetén  24 hónapra visszamenőleg számolnak, és ennek az összegnek a bizonyos százalékát adják hozzá a munkanélküliségi segély alapösszegéhez. A százalék a ledolgozott évek függvényében változik.

Tehát, ha valakinek legkevesebb 3 éves régisége van, akkor három százaléka az elmúlt 12 hónapban megkeresett bruttó átlagbérének adódik hozzá a segélyhez. A százalék a régiség növekedésével egyenes arányban növekedik: legkevesebb 5 évért 5 százalék, legkevesebb 10 évért hét százalék jár, és 10 százalékot adnak hozzá a segélyhez, ha legkevesebb 20 év régiséget tudhat maga mögött a munkavállaló.

Ha egy bruttó 3000 lejes fizetéssel számolunk az elmúlt 12 hónapban, akkor az illető, ha csak három százalékos pótlékra jogosult a régiség alapján, a 375 lej mellé kap még 90 lejt, azaz a bruttó fizetésének a három százalékát adják hozzá a munkanélküliségi segélyhez. Ha a munkaviszony több éves, akkor a fenti számok függvényében számolják ki a munkanélküli segélyhez adandó pótlékot. Egy maximális, vagyis legkevesebb 20 éves régiséggel rendelkező munkavállaló esetében ez a pótlék eléri a 300 lejt, és akkor a teljes összeg eléri a 675 lejt.

Egy négytagú család lehetséges jövedelme

Vegyünk egy négytagú családot, ahol mindkét szülő munkanélküli maradt. Ha maximális régiséggel számolunk, és maradunk a 3000 lejes bruttó fizetésnél, akkor a két segélyt összeadva a család jövedelme eléri az 1350 lejt, amelyhez hozzáadódik a gyerekpénz, azaz kétszer 150 lej. Vagyis 1650 lejre rúg a családi költségvetés kerete. Ez persze egy olyan családra érvényes, ahol a felnőttek eddig nettó 1800 lejt vittek haza fejenként, de nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az 5,6 millió romániai alkalmazottnak óriási hányada, több mint 1,2 millió munkavállaló minimálbérért dolgozik.

A kiszámolt elméleti 1650 lejes bevételhez képest négytagú családunk rengeteg kiadással szembesül: sok esetben lakbért, rezsit kell fizetnie, és ételt kell tenni a család asztalára. Az összeg kiegészítése érdekében a polgármesteri hivataltól is kérvényezni lehet családi pótlékot. Ez a segély a kiskorú gyerekekkel rendelkező, csökkentett jövedelmű családok megsegítését célozza, valamint azt, hogy a gyerekek tovább tudjanak járni az iskolába. Ez a polgármesteri hivataloknál igényelhető családi pótlék a gyerekek számának függvényében változik, továbbá emeltebb összeget igényelhetnek az egyszülős, úgynevezett monoparentális családok – pontosított a képviselőasszony.

A példaként vett négytagú család esetében a családi pótlék igénylésekor nem számítódik hozzá a jövedelemhez a gyerekpénz, csak az egy főre eső konkrét összeg, ami a mi esetünkben 675 lej, azaz per család 1350 lej, per fő: 337,5 lej. Fontos tisztázni, hogy nemcsak a gyerekpénzt nem veszik figyelembe, hanem a gyerekek által kapott ösztöndíjakat sem, legyenek akár szociális, akár tanulmányi ösztöndíjak, illetve a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség, az APIA által juttatott támogatásokat sem.

Viszont bevételnek számít az, ha fogyatékossággal élő személy gondozásáért megkapják az előírt 350 lejt – ezt már beleszámítják a családi jövedelembe. A  legkisebb jövedelmű kategória esetében, amely jogosult a pótlékra, az egy főre eső jövedelem a családban 200 lej alatt van, a második kategória pedig az, ahol ez az összeg 200 és 500 lej közötti. Az általunk vizsgált család ebbe a kategóriába kerül, és 150 lej családi pótlékra jogosult. Tehát most már összeszámítva minden pénzforrást, a család összesen 1800 lejből kell, hogy gazdálkodjék havonta, addig, amíg a munkanélküliségi állapot tart – zárta a gondolatmenetét Csép Andrea képviselő.

Ez a helyzet átmeneti!

Nem kell azonban azonnal kétségbe esni. Gondos tervezéssel, szervezéssel át lehet vészelni ezt az átmeneti helyzetet. A pénzügyi tudatosság első lépése, hogy tisztába jövünk vele, pontosan mennyi pénzből is élünk hónapról hónapra. Mennyi a bevételünk? Mire mennyit költünk? Mennyit költünk lakhatásra, mennyit költünk rezsire, mennyit élelmiszerre? Utána jöhetnek a kevésbé alapvető kiadások: a fizetett szolgáltatások díjai – telefonbérletünktől a tv-internet csomagunkon keresztül más, mellőzhető kiadásokig. Vegyünk sorra mindent, legyünk nagyon alaposak, és olyan részletesek, amennyire csak lehet.

Döntsük el, hogy mi az, amiről lemondhatunk annak érdekében, hogy ne legyenek fölösleges kiadásaink, és ne halmozzunk fel adósságokat. Egyébként - pontosított Csép Andrea  – az RMDSZ olyan javaslatokon is dolgozik, amelyek értelmében az ilyen helyzetbe került családok esetében elodázható legyen a közüzemi számlák kifizetése (áram- és gázszolgáltatás, vízszámlák, szemétszállítás, stb.) mindaddig, amíg a család jövedelme nem normalizálódik. 

Azt se feledjük el, hogy a pánik semmit sem old meg! – figyelmeztetett Csép Andrea. Valószínűleg nem kell sokat várni, és számos alkalmi munkalehetőség fog létrejönni éppen a járványhelyzet hatására. A jelenlegi helyzet kihívásai azt fogják eredményezni, hogy sok helyen elkél majd egy segítő kéz. Ez nem biztos, hogy azt jelenti, hogy a teljes kieső bevételt tudja majd a nehéz anyagi helyzetbe került dolgozó így pótolni, de egy részét legalább igen. Nem elvetendő ilyen esetekben a napszámos munka lehetősége sem, amelynek törvény által szabályozott módozatai vannak.

„Arra biztatok mindenkit, aki jövedelem nélkül maradt, hogy éljen a törvényes lehetőségekkel, mert még ha nem is nagy összegekről van szó, de az, ami igényelhető, stabil segítség ebben a rendkívüli időszakban” – hívta fel a figyelmet Csép Andrea képviselő arra, hogy mindenkinek minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy a családi jövedelmet minden lehetséges módon kiegészítse.