A vállalatok leállása és a járványügyi korlátozások  miatt személyi jövedelmadóból, áfából, jövedéki adóból és profitadóból is kevesebb fog befolyni az államkasszába.

9,8 százalékkal nőttek a költségvetési bevételek az év első két hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest. A jó hír ezzel véget is ér, az államháztartás kiadásai ugyanis lényegesen nagyobb mértékben, 14,8 százalékkal emelkedtek, ezért aztán az folyó költségvetési hiány már február végén 60 százalékkal nagyobb volt a tavalyinál. Azóta a gazdaság rég látott lejtmenetbe kezdett, amelynek súlyos következményei lesznek a költségvetést illetően úgy a bevételi, mint a kiadási oldalon.

Jelen pillanatban közel félmillió munkavállaló van kényszerszabadságon, a teljes hazai munakerőállomány hozzávetőleg 10 százaléka. Ez azt jelenti, hogy az államnak a személyi jövedelemadóból származó bevételei 10 százalékkal csökkennek, s ugyanolyan mértékben esnek vissza a társadalom- és egészségbiztosítási kasszába befolyó összegek. Ezzel egyidejűleg a kényszerszabadságok megdobják a költségvetési kiadásokat, ugyanis az ideiglenesen munka nélkül maradt alkalmazottak juttatásait a költségvetésből folyósítják. Mivel egyre több cég áll le, az államkasszába profitadóból is lényegesen kevesebb pénz folyik majd be. Tavaly a személyi jövedelemadó 23 milliárd lejes bevételt jelentett, míg a vállalati nyereség után befizetett adó 17,7 milliárdot tett ki.

Február 23. és március 15. között 37 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, azonban ez egy nagyon rövidtávú tendencia, amit erőteljes visszaesés követ majd. Egyértelmű, hogy a lakossági bevásárlási- és készletfelhalmozási láz véget ért, ugyanakkor a jövedelmek csökkenése áprilisban kezdi majd éreztetni a hatását a fogyasztás terültén. Ebből logikusan következik, hogy kevesebb lesz az áfabefizetés, melynek a tavalyi értéke 65,5 milliárd lej volt.

A jövedéki adóból származó bevételek már márciusban drámai módon csökkentek, bár hivatalos adatok még nincsenek. Ennek fő oka, hogy a gépkocsiforgalom látványosan visszaesett, de hozzájárul az is, hogy a világpiacon olcsóbb lett a kőolaj, s emiatt kevesebbe kerülnek az üzemanyagok.  

Nem ússzuk meg hitel nélkül

A Ziarul Financiar gazdasági napilap becslései szerint ha a második negyedévben felére esik vissza a gazdaság teljesítménye a tavalyi szinthez képest, akkor ez éves viszonylatban az állami bevételek 10 százalékos csökkenését vonja maga után. Ezen távolról sem borúlátó forgatókönyv esetén a GDP a tervezett 238-240 milliárd euró helyett 216 milliárd euró lesz, az államkasszába pedig 76-77 milliárd euró helyett mindössze 69-70 milliárd euró folyik majd be. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési hiány, amit a kormány nemrég 5 százalékra prognosztizált, elérheti a 7 százalékot. Hogy legyen pénz gazdaságélénkítő intézkedésekre, illetve a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetésére, szinte biztos, hogy a kormánynak jelentős összegű hitelt kell felvennie.