A héten harmadjára került történelmi mélypontra a lej az euróval szemben: szerdán 1 euró középárfolyamon 4,7776 lejt ért. Gazdasági elemzők szerint év végére el fogja érni a 4,8 lejt, 2020 végéig pedig a 4,87 lejt. A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagját, Bálint Csabát kérdeztük, mi áll a lej értékvesztésének hátterében. Szájbarágó.

Az elmúlt napokban tapasztalt árfolyamváltozások nem jelentősek, kis elmozdulásoknak vagyunk tanúi – hívta fel a figyelmet a BNR igazgatótanácsának tagja. Bálint Csaba rámutatott, ha megnézzük az idei év első félévében mért csúcsot (január 25-én 1 euró középárfolyamon 4,7648 lej volt), ehhez képest a keddi árfolyam 1 banival, a szerdai pedig 1,2 banival volt magasabb. Ha a tavalyi évhez mérjük a lej mozgását, és régiós kontextusba helyezzük, akkor azt vesszük észre, hogy a lej 2,4 százalékkal gyengült, amíg a forint 4,3 százalékkal, tehát majdnem kétszer olyan jelentős gyengülést mutatott idén a forint – magyarázta. Az euró-lej árfolyam tehát relatíve, régiós kontextusban elég stabil árfolyamnak mondható – mondta a szakember.

Mi áll a lej gyengülése mögött?

A BNR igazgatótanácsának tagja elmondta, a lej gyengülésének hátterében az egyik fontos tényező a folyó fizetési mérleghiány jelentős emelkedése az elmúlt években. „Nagyon leegyszerűsítve az történik, hogy a gazdaság gyorsan növekszik, a bérek dinamikusan emelkednek, átlagban több mint tíz százalékkal nőttek a nettó fizetések. Ugye ez erősíti a fogyasztást, és ezen keresztül pedig az importot. Azért hogy mi importáljunk, euróban kell fizetnünk. Másik oldalon az export is nőtt az elmúlt években, de nem tudta tartani az importtal a lépést. Sőt az elmúlt néhány hónapban, negyedévben az eurózóna gyengülése miatt a külső kereslet még romlott is. Emiatt a javak importja és exportja között keletkezett egy rés" – magyarázta a szakember.

Bálint Csaba szerint ez a deficit az, amely a lejre negatívan hat. "Ezt a rést részben fedezi a szolgáltatói szektor, nagyon sok olyan IT-vállalkozónk vagy fuvarozócégünk van, amelyek külföldi cégekkel dolgoznak együtt, és ezért euróban realizálnak bevételt. Illetve ott vannak még a külföldön dolgozó vendégmunkások hazaküldött összegei. A sort folytathatnám az uniós alapokkal, a közvetlen külföldi befektetésekkel. Ám sajnos ezek a tételek nem tudják teljesen egyensúlyba hozni a mérleget, és emiatt lépett fel mérsékelt nyomás a lejre” – mondta a BNR igazgatótanácsának tagja.

Hozzátette, ha megnézzük az októberi, novemberi hónapokat, látszik, hogy októberben viszonylag kedvező volt a befektetői hangulat a nemzetközi piacon, kiderült, hogy a Brexitet sikerül elhalasztani, érkeztek pozitív hírek az USA és Kína közötti kereskedelmi háborúról. „Ilyenkor ugye a külföldi befektetők sokkal inkább jönnek olyan kisebb, fejlődő országokba, mint Románia, Lengyelország, Magyarország. Novemberben viszont sajnos némileg romlott a nemzetközi hangulat, illetve voltak más egyedi tényezők is, amelyek inkább a lej gyengülése felé mutattak” – mondta a szakember.

Az árfolyamot nem a BNR határozza meg

Bálint Csaba eloszlatta azt a tévhitet, hogy a BNR határozza meg, mekkora lesz az árfolyam. A jegybank csak kiszámolja a középárfolyamot a piacról beérkező adatok alapján. Az euró-lej árfolyamát tehát elsősorban a piac határozza meg, a kereslet és a kínálat alakítja ki. A BNR csupán azt próbálja elkerülni, hogy az árfolyamban nagyon nagy elmozdulások történjenek.

„A jegybank az extrém elmozdulásokat igyekszik tompítani, már csak azért is, mert nagyon érzékenyek vagyunk az árfolyamra. A BNR-nek nincsen árfolyamcélja, a jegybank abból a szempontból követi az árfolyamot, hogy az milyen hatással lehet az inflációra. Egy jegybank elsődleges célja rendszerint az árstabilitás. És ugye ebben az is benne van, hogy egy jelentősebb lejgyengülés felfele hajthatja az inflációt, vagy egy jelentős erősödés lefele húzhatja az inflációt bizonyos mértékben nagyon sok más tényező mellett. Tehát önmagában az árfolyam vagy egy bizonyos árfolyamnak a megvalósítása, elérése nem a jegybank célja” – ecsetelte a szakember.

A jegybank elnöke, Mugur Isărescu korábban úgy fogalmazott, hogy a lej gyengülése akár pozitív hatással is lehet a külkereskedelmi mérleghiány kiegyensúlyozására. „Amikor a lej gyengül, ez egy romániai vállalkozónak, aki mondjuk Németországba, Olaszországba exportál, kedvező lehet, éppen azért, mert ezzel versenyképesebbé válik. Egy nagyon egyszerű példával élve: vegyünk egy terméket, amelynek előállítása száz lejbe kerül. Ha a lej gyengül, akkor egy külföldi a saját fizetőeszközével ezt a terméket olcsóbban tudja megszerezni” – szemléltette Bálint Csaba.

Tovább fog drágulni az euró

Arra a kérdésre, hogy mire számíthatunk a közeljövőben és 2020-ban az árfolyamváltozás terén, a BNR igazgatótanácsának tagja elmondta, éberségre van szükség, hiszen Romániában a folyó fizetési mérleghiány uniós és régiós szinten is magas, a költségvetési hiány szintén, ugyanakkor a külső globális gazdasági körképben is sok a kockázat.

Az ING vezető közgazdásza, Ciprian Dascălu a Ziarul Financiarnak elmondta, számításai szerint év végére az euró eléri a 4,8 lejt. Hozzátette, a lej térvesztése nem meglepetés, ezt már korábban is előre lehetett vetíteni. Elmondta, amennyiben a kereskedelmi mérleghiány és a költségvetési hiány nem kerül egyensúlyba 2020 végére, a lej 4,87 lejt is elérheti jövő évben. Meglátása szerint a lej fokozatosan fogja elérni az említett szintet, nem egyik napról a másikra.