Közel kétmillió eurós beruházásra készül többedmagával Kolumbán Dávid vállalkozó, gazdálkodó, Székelykeresztúr térségének képviselője a Hargita megyei tanácsban. Az őshonos mangalica tenyésztésére való farm felépítésére a közelmúltban nyertek el pályázattal egy 1,65 millió eurós támogatást az Európai Uniótól. Az ismert székelykeresztúri gazdával beszélgettünk a sikeres mezőgazdasági vállalkozások receptjéről.

Kolumbán Dávid Székelykeresztúron fogad, autóba ülünk, és már robogunk is a város határában zöldellő búzavetés felé. Büszke gazdaként mutatja a szépen növekedésnek indult növényeket, közben magyarázza, mit is kell megfigyelni a cseperedő búzatöveken. A szemerkélő eső elől az autóba húzódunk, így két elintézendő dolga között faggathatom a gazdálkodás iránti elkötelezettségéről és a nagy álomról, a tervezett mangalica fialtató farmról.

„A család mindig is gazdálkodott, apai és anyai ágról is benne volt az ősökben a földhöz való ragaszkodás” – meséli. Ezt a ragaszkodást örökölte a családban, kisgyermekkorától járta a családtagokkal a szántókat, mezőket, belenőtt, beletanult a mezőgazdaságba. Néhány éve kezébe vette a családi földterületek kezelését és növénytermesztésbe kezdett, mára már bérelt földeket is művel.

„Azt gondolom, a magyar földhöz való ragaszkodás a megmaradás záloga. Bár a gazdasági mutatók szerint kicsi területeken nem gazdaságos a növénytermesztés, de van sok példa, hogy aki igyekszik, a kis- és családi gazdaságokban is eredményes tud lenni” – magyarázza. Egy jól felépített családi gazdaság el tud látni egy családot, és jövedelmet is termel.

„Az egy másik kérdés, hogy a nagy piacokra nem tud betörni, hiszen nem történik tömegtermelés” – mondja a reál-szakon érettségizett, később politológusi diplomát szerzett gazdálkodó. Kolumbán maga is több gabonát termel, mint amit a jelenlegi mangalicaállománya elfogyaszt.

Világhírnevet szerezhet a mangalica

Kolumbán 2011-től kezdve foglalkozik mangalicák tenyésztésével. Ekkor vásárolta meg az első kocákat az őshonos magyar fajtából. Ezen a téren is ragaszkodik és hisz az ősi, egyedi hagyományokban.  Számos problémával szembesült az első időszakban, az elsőként vásárolt egyedek nem voltak például tiszta vérvonalú mangalicák. Gyerekcipőben járt akkor az országos egyesület és a törzskönyv-vezetés. „Ma is gyengének mondható országos viszonylatban az állomány, bár vannak jó szakemberek, de még sok tennivaló akad ezen a területen” – magyarázza a gazda.

Magyarországon az 1990-es években megtörtént a mangalicaállomány mentése. Néhány elkötelezett szakember újraalapította a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületét, amelynek elődje 1925-ben már létezett, majd a szocialista gazdaságpolitika elsöpörte. Motorral, kisteherautóval gyűjtötték össze az akkor az ország területén található 300 kocát, amelyek fenotípusra, standardban leírt külső jegyekben megfeleltek a leírásokban szereplő mangalicáknak. Mára több mint 10 ezer törzskönyves mangalicával dolgozik az egyesület 200 tagja. Magyarországon a fenotípusra vonatkozó vizsgálatok mellett már genotípusra, tehát genetikai állományra nézve is tudnak vizsgálatokat végezni.

A 2011-től 2017-ig tartó útkeresés során sikeres szakmai kapcsolatot alakított ki a magyarországi egyesülettel. Tudtak új tenyészállatokat vásárolni, ezen kívül 6 év alatt sok saját tapasztalatot szerzett, próbált megfelelő állományt kialakítani. Időközben kiderült, van piaca a mangalica húsának: komoly vásárlói réteg kezd kialakulni, akik kifejezetten keresik a minden szempontból hibátlannak nevezhető állatokat. „A mangalica vásárlók igényes, céltudatos vásárlók, nem egyszerűen disznót, hanem mangalicát keresnek” – részletezi a szakember.

Nehéz kitörni a kisgazdaságok korlátaiból

Romániában még génmegőrzési fázisban van a mangalica és a báznai sertés tartása, ami azt jelenti, hogy nem éri el a 7 ezer egyedet a törzskönyvezett és lajtsromba vett kocák száma. „A nagy dolgok még hátravannak” a területen, mondja Kolumbán Dávid.  Három kollégájával társulva 2017-ben alapítottak egy új gazdasági társulást, azzal a céllal, hogy egy vidékfejlesztési program segítségével egy modern disznófarmot alapítsanak a Székelykeresztúr melletti Csekefalván.

2018-ban sikeresen pályáztak egy fiatal gazdáknak szóló, őshonos állatfajtákra vonatkozó fejlesztési projekt keretében. Jelenleg az aláírási fázisban van a pályázat, előreláthatóan a következő évben indul az építkezés, és 2021-ben elkezdheti működését az ország legmodernebb ilyen jellegű telepe.

A megálmodott farm a legkorszerűbb eszközökkel lesz felszerelve, és 184 kocának, valamint 4 kannak nyújt minden igényt kielégítő otthont, és teremtenek ideális feltételeket a tenyésztéshez. Többek között saját gabonatárolókat, malmot, takarmánykészítőt építenek, és speciális gépparkot is kialakítanak majd. „Romániai viszonylatban ekkora méretű, ilyen felszereltségű malacoztató farm nincs” – jelenti ki Kolumbán Dávid.

Csekefalva, ahol a telephely épül, hegyvidéki területnek számít, ez is hozzásegítette a fiatal gazdaként pályázó szakembert, hogy magas pontszámmal, 90 százalékos támogatást nyerjen el a pályázat segítségével. A támogatás teljes összege 1,65 millió euró, amiből 10 százalékos önrészt kell felmutatniuk a pályázóknak. Minden költséggel együtt a farm felépítése megközelíti a 2 millió eurós befektetést – összegzett Kolumbán Dávid.

Támogatások rendszere a gyakorlatban

Kolumbán Dávid felidézi: néhány éven keresztül csak terület alapú támogatásokat tudtak lehívni. Az első nagyobb összeget egy fiatal gazda pályázat alkalmával nyerte el, amelynek segítségével a farmot tudta bővíteni és egy jó helyen lévő földterületet vásárolni.

Az őshonos veszélyeztetett sertésfajtákra szabva létezik európai uniós támogatás, vannak erre szánt keretösszegek, de országonként a szakminisztériumok határozzák meg, mennyi jut egy egyedre lebontva a gazdáknak. Magyarországon 198 euró ez az összeg, ám Romániában jelenleg csupán 88 euró egyedenként, ezen kívül létezik még állatjóléti támogatás is.

Kolumbán Dávid elmondja, a nagymértékű bürokrácia elijeszti az egyszerű gazdálkodó embereket a támogatások igénylésétől, a pályázatokon való részvételről. Ez magával vonja, hogy előfordulhat, hogy csökkenni fog a mezőgazdaságra előirányzott támogatás összege a következő években. Ennek alapja az lehet, ha csökkennek az igények a pénzek lehívására. Meg kell találni egy középutat a bonyolult bürokrácia és az folyamatok egyszerűsítése során – magyarázza.

Kisgazdaságok és autonómia

Székelyföldön, Hargita megyében több mint 26 ezer földalapú támogatási kérelmet nyújtanak be évente. Ez már egy csökkentett szám, ami azt jelenti, hogy kicsit „rendeződnek a dolgok” – meséli Kolumbán Dávid. A megerősödő, jobban gazdálkodó gazdák átvettek művelésre földterületeket olyanoktól, akiknek nem jut energiájuk erre. Fontos tényező a székelyföldi gazdaságok működésében, hogy sok család részére kulcsfontosságú a gazdálkodásból származó mellékjövedelem, hiszen az itteni fizetések még nem érnek a nyugat európaiak nyomába.

Európai viszonylatban a félig önfenntartó, a megtermelt termény kevesebb, mint 50 százalékát értékesítő gazdaságok autarchiára, önellátásra törekednek. A gazdasági önállóság az autonómia egyik alappillére, amely során cél lehet: minél kisebb mértékben függeni egy felsőbb pénzforrástól – magyarázza a tanácsos. Érdekesség, hogy az Európai Unióban bejegyzett 12,1 millió farmból 5,8 millió sorolható ebbe a kategóriába.

Növeli az egyenlőtlenségeket, hogy az Unióban a föld alapú támogatás mértéke átlagban 216 euró hektáronként, míg nálunk 100 euró környékén tart most ez az összeg. Ez az alaptámogatás, nem beszélve a speciális támogatásokról.

Kulcsfontosságú a lobbi

Az Európai Unió igyekszik közelíteni az átlagokat a terület alapú támogatások esetén: a következő 7 évben növekedni fognak a Romániába szánt támogatási összegek, hogy ezáltal csökkenjenek a különbségek ezen a téren. A még most funkcióban lévő európai parlament elfogadott költségtervezete a közös agrárpolitikára nézve jelenleg növekedést mutat. A most májusban megválasztott parlamentnek ezt a tervezetet kell majd elfogadnia, amelyre közel 7000 módosító javaslat született – magyarázza a megyei tanácsos.

A spanyol, francia, német képviselet rendkívül erős az Unióban, a nagy tagállamok részéről minden ágazatnak komoly szakképviselete van. A lobbi-tevékenység hatására tudják módosítani a költségvetést azok javára, akik erősebben tudják képviselni az érdekeiket – foglalja össze a képviselet kérdését Kolumbán.