Van, aki átvegye a rendszerváltást követően alapított családi vállalkozásokat? – erre a kérdésre keresték a választ a sepsiszentgyörgyi Junior Business Club (JBC) által szervezett Business Café eseményen.

Több száz, a rendszerváltást követően alapított családi vállalkozás esetében a szokásos problémák – a piaci körülmények és munkaerőpiaci helyzet – mellett kihívást jelent, hogy mennyire sikeresen tudják megoldani a tulajdonosok közti generációváltást és a munkatársak fiatalítását. Sok esetben a következő években derül ki, hogy az alapítók kezéből hová kerül a vagyon, sikerül-e gyerekeiknek tovább vinni, sőt fejleszteni a vállalkozást, vagy pedig elkallódik a cég és az általa felhalmozott tőke.

A generációváltás a vállalkozásoknál témában tartott előadáson a Székelyudvarhelyen tevékenykedő Ambrus Tibor egyetemi docens és Tankó László vállalkozásfejlesztő-szakértő rámutatott, hogy a generációváltás nem csak az érintett vállalkozó családi vagyonát érinti, hanem az alkalmazottjaik állásait is. Ennek kapcsán Ambrus Tibor bemutatta a vállalkozások életgörbéjét, amely szerint a második vállalkozói generáció 33 százaléka-, a harmadik 10 százaléka, a negyediknek már csak a 3 százaléka folytatja az első generáció által létrehozott családi vállalkozást. Tapasztalatok szerint sok esetben a harmadik generáció szinte semmit nem lát az alapítók által felhalmozott vagyonból, mivel a második generáció a cég továbbviteléhez szükséges értékrend, célok, stratégia és tudás hiányában feléli a tőkét.

A generációváltásban érintett vállalkozások számára fontos egy családi paktum elfogadása, mutatott rá Tankó László. Hozzátette, ennek az egyezségnek azt kell leszögeznie, hogy kinek mit kell teljesítenie ahhoz, hogy részesüljön a vagyonból. A vállalkozásfejlesztő-szakértő azt tanácsolja a vállalkozóknak, hogy gyerekeiket már fiatalon – 15-16 évesen – vezessék be a cég életébe, adjanak lehetőséget arra, hogy cégen belül bejárják a szamárlétrát, megismerjék a működési-termelési folyamatokat, a termékeket vagy szolgáltatásokat, magyarán értsenek a vállalkozáshoz, ne csak az azzal járó pénzt nézzék. A székelyudvarhelyi szakemberek előadásukban rámutattak, hogy az általuk kidolgozott módszertan révén már több székelyföldi vállalkozásnál is sikerült hozzájárulni a sikeres generációváltáshoz.

Dolgozni kell a fiatalokkal

Az egyik legnagyobb háromszéki informatikai vállalkozás, a Hamor-Soft kft tulajdonosa, Bodosi Imre lapunk érdeklődésére rámutatott, hogy cége egy ideje programszerűen foglalkozik a generációváltással, így gyakornoki programokat működtetnek egyetemistáknak, közös együttléteket, táborokat szerveznek fiatal szakemberek bevonásával, emellett nem munkahely-ajánlatokat, hanem hangulatot hirdetnek, amellyel azt üzenik, hogy a cégnél generációváltás zajlik. Véleménye szerint a generációváltás nem megy egyik napról a másikra, mert ha a fiatalt fogyasztásra nevelték, nehéz lesz számára átváltani a termelői magatartásra.

Bodosi Imre rámutatott, hogy az ország uniós csatlakozását követően aggasztó volt látni, hogy a mostani 30-40 évesek korosztálya tömegesen vándorol a nyugati országokba, de tapasztalata szerint ez a jelenség mostanra megfordulni látszik, a mai huszonévesek már látják azt, hogy itthon is lehet érvényesülni. Bodosi Imre azt tanácsolja az idősebb vállalkozói generációnak, hogy tanuljanak meg kommunikálni a fiatalokkal, ehhez pedig az szükséges, hogy menjenek a fiatalok közegeibe.

A fiatalos, kreatív hozzáállás lendületet adhat egy már meglévő vállalkozásnak. Jó példa erre a harmincéves Árkosi Mézeskalács családi vállalkozás, ahol jelenleg zajlik a generációváltás. Gedő Szende fiatal élelmiszermérnök érdeklődésünkre elmondta: már gyerekkorában belekóstolt a szülei által működtetett családi vállalkozás mikéntjébe, látta, ahogyan édesanyja sütötte, édesapja pedig díszítette a vásárokba, eseményekre készített mézeskalácsokat. „Ebbe nőttem bele, már öt évesen díszítettem a mézeskalácsot és jártam vásárokba” – mondta Gedő Szende, aki az egyetem elvégzését követően beállt a családi vállalkozásba, jelenleg édesanyjával közösen dolgoznak.

Gedő Szende elmondta: próbálja kiegészíteni a családi vállalkozás tevékenységét, hiszen meglátása szerint míg a ’90-es években még elég volt jó minőségű terméket készíteni, ma már fontos a brand, a csomagolás, a marketing, illetve a közösségi platformokon való jelenlét.