Kiszámíthatatlan termelési és piaci körülmények és az óriási áringadozások keserítik meg a székelyföldi pityókatermesztők életét, hangozott el a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) sepsiszentgyörgyi vándorgyűlésének mezőgazdasági témájú szekcióülésén.

Háromszéken kiválóak a természeti adottságok a „székely valuta” termesztésére, nagyon sok gazdának jelent bevételi forrást a krumplitermesztés. Ám gondot okoz, hogy nem tudnak előre tervezni, hiszen óriási áringadozások jellemzik a kultúrát, egyik évről a másikra akár háromszorosára emelkedhet vagy csökkenhet a pityóka kilogrammonkénti ára, mutatott rá Könczei Csaba. A Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője példaként elmondta, hogy tavaly még 35 bani volt egy kilogrammnyi krumpli, idén már 1 – 1,20 lejt is megkapják érte, és ez a jelenség egyaránt rossz a kistermelőknek és a nagygazdáknak. A gond az árképzés módszerével van, mutatott rá a háromszéki mezőgazdasági adminisztráció vezetője.

Azok képezik az árat, akik nem számolják költségeiket

Magyarázata szerint az a tapasztalat, hogy aki kicsiben vagy közepesben termel krumplit, az nem számol önköltségi árat, vagyis nem vezeti egy füzetben, hogy mennyit költött az ültetésre, a megművelésére és kiszedésére, így nem is tudja, hogy milyen áron kellene eladnia, hogy profitja legyen. „Az árképzésnél gondot jelent, hogy ezek a gazdák vannak többen, ők háztájról értékesítik a pityókát a kamionnal érkező kereskedőknek, viszont így ők alakítják az árakat. Legtöbb esetben veszteséggel termelnek, a jövedelmüket a területalapú támogatás jelenti”, mondta Könczei Csaba.

Ez a jelenség megkeseríti a tevékenységüket üzletszerűen végző nagygazdák életét is, erősítette meg Bartha János. Az egyik háromszéki mezőgazdasági nagyvállalkozás tulajdonosa szerint azért rossz ez az árképzési módszer, mert a kistermelőnek a kilogrammonkénti 50 banis ár akár elég is lehet, de aki korszerű technológiát használ, annak ez veszteséget jelent. „A pityóka a gazdag ember kultúrája és a szegény ember eledele”, mondta Bartha János, aki szerint ez a termény nagy befektetést igényel, hektáronként 15.000 lejtől 30.000 lejig terjedhet a szükséges befektetés.

A kistermelők csak szövetségbe tömörülve léphetnek piacra!

Bartha János szerint az lenne megoldás, ha a kisgazdák termelői és értékesítői szövetségekbe tömörülnének, és ráállnának a jó minőségű étkezési krumpli termesztésre, amit közösen értékesíthetnének a nagyáruházaknak. „Amíg ez nem történik meg, addig évente megismétlődik, hogy szeptemberben, amikor az iskolakezdés miatt pénzre van szüksége a kisgazdának, potom áron eladja a pityókáját”, mondta a mezőgazdasági vállalkozó.

A kisgazdák összefogását a kényszerhelyzet fogja megoldani, vagyis amikor akkora lesz a baj, hogy kénytelenek lesznek összefogni, mutatott rá Tánczos Barna szenátor. Az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa szerint az 1 és 5 hektár közti területen tevékenykedő gazdák csak akkor tudnak megmaradni, ha összefognak és közösen lépnek piacra. Hozzátette: az elmúlt években többnyire külső behatásra létesültek már Székelyföldön termelői és értékesítői szövetségek, amelyeket viszont rendszeresen szét is vertek. A nem megfelelő hozzáállás, az üzletszerű gondolkodás hiánya miatt ezek nem működnek, hiszen amikor 1 lej volt a piacon a krumpli, akkor mindenki önállóan próbálta értékesíteni, és amikor 30 banit ért a pityóka kilója, akkor a szövetkezettől várták, hogy jobb áron értékesítse a terményt, mutatott rá Tánczos Barna.

Háromszéken tizenötször több krumpli terem

Románia az Európai Unió harmadik legnagyobb krumplitermesztője, a pityókával beültetett területek nagysága tekintetében pedig világszinten a kilencedik. Az országban többlettermés van burgonyából, de mivel nem elég szervezett az ágazat, nem képes megfelelően értékesíteni, hangzott el a közgazdász vándorgyűlésen. Könczei Csaba elmondta, a három székely megyében – Kovászna, Hargita és Maros – tavaly 2,6 millió tonna krumpli termett. A megyékben összesen ugyanakkor 1,6 millió tonna burgonyát fogyasztottak. A 806. 000 tonna többlettermés miatt egyáltalán nem lenne szükség arra, hogy külföldről importálunk krumplit, sőt exportálnunk kellene. Háromszéken például tavaly tizenötször több pityókát termeltünk, mint amit elfogyasztottunk, mondta Könczei Csaba.

Tánczos Barna szenátor rámutatott, hogy megváltozni látszik a birtokviszony, egyrészt a 2007-ig tartó föld-visszaszolgáltatásokkal egyidőben szétverték a meglévő mezőgazdasági struktúrákat, másrészt most egy másik véglet van kialakulóban, rendkívül polarizálódott a hazai mezőgazdaság. A termőföldek többségét a gazdák egy százaléka birtokolja, a sok kisgazda pedig kis területeken gazdálkodik. Gondot jelent, hogy nem létezik középosztály, és hiányoznak az integrátorok, vagyis a kis és közepes gazdák által működtetett szövetkezetek és vállalatok, amelyek azt a hozzáadott értéket tudnák biztosítani, ami a nagyvállalatokra jellemző. 

A mezőgazdasági szakpolitikus rámutatott, hogy 2007 óta egymillióval csökkent a romániai farmok száma, jelenleg 3,2 millió farmot tartanak számon. Magyarázata szerint Brüsszelben mindenkit farmként tartanak nyilván, aki területalapú támogatást igényel, ezért van az, hogy az Európai Unióban minden harmadik farm Romániában található. Tánczos Barna szerint természetes folyamat, hogy tűnnek el a pár hektáros kisgazdaságok, viszont szerinte nem kellene ezeket megszüntetni, hiszen ez a típusú háztáji gazdálkodás sok családnak jövedelemkiegészítő tevékenységet jelent.

Könczei Csaba elmondta, Kovászna megyében jelenleg 16.000 gazdaságot tartanak nyilván, ebből 13.000 gazdaság egy hektárnál nagyobb területen tevékenykedik, és 3000-en csak háztáji gazdálkodóknak minősülnek. „Egyensúlyra kellene törekedni a kis- és nagyfarmok között, hiszen mindkettőre szükség van”, mondta a háromszéki mezőgazdasági szakember, aki szerint a kisgazdák csak akkor maradhatnak meg, ha növelni tudják szervezettségi szintjüket, azaz hajlandóak lesznek szövetkezni.

Csökkennek a pityókával bevetett területek, de növekszik az átlagtermés

Kovászna megye 83.000 hektár szántóterületéből évente 10.000 – 12.000 hektáron termesztenek pityókát, számolt be Könczei Csaba, aki szerint 2011 óta csökken a krumplival bevetett területek mérete, viszont a közepes- és nagygazdák technológiai fejlesztéseinek, a szakszerű gazdálkodásnak, az uniós támogatásoknak és pályázatoknak köszönhetően növekszik az átlagtermés.

A háromszéki mezőgazdasági adminisztráció vezetője három kategóriába sorolta be a gazdálkodókat: tíz hektár alatti területen 11.812 magánszemély és 67 vállalkozás gazdálkodik, ők átlagban csak 14,8 tonnányi pityókát termesztenek egy hektáron. Tíz és ötven hektár közti területen 1347 magánszemély és 207 vállalkozás gazdálkodik, ők már hektáronként átlag 20,1 tonna krumplit termelnek. Ötven hektár fölött 51 háromszéki magánszemély és 83 cég gazdálkodik, és ők hektáronként átlag 32,2 tonna pityókát képesek termelni, mondta Könczei Csaba. 

Gondot jelent viszont az, hogy Kovászna megyében a krumplitermés 67 százalékát nem tudják tárolni, így a kis és közepes gazdák rögtön a szedés után, a föld végéről, olcsón el is adják terményüket. Ha viszont összefognának, közösen termesztenének jó minőségű étkezési burgonyát, amit elraktároznának, mosnának, válogatnának és csomagolnának, akkor jövedelmező áron tudnának értékesíteni a nagyáruházaknak, összegzett Könczei Csaba.