Teleki Emma, aki fényképezőgéppel „festett” tájképeket a századfordulón
Újvári Dorottya
Mindössze négy, újságban közölt reprodukció maradt az utókorra az első kolozsvári „fotópályázat” anyagából. Az első díjat egy hölgy nyerte, az egyik első erdélyi amatőr fotós, aki a fényképezőgépet kivitte a természetbe.
A cikk a Maszol és az Erdélyi Audiovizuális Archívum Időutazó című közös sorozatának része. Az Erdélyi Audiovizuális Archívum célja az erdélyi és Erdélyhez kapcsolódó audiovizuális örökség megőrzése, az archív felvételek, amatőr fotók és filmek szakszerű gondozása. Megmentendő, megőrizendő archív képekről (fotó, film, videó) itt lehet értesíteni az archívum munkatársait, a már digitalizált fényképek online adatbázisa pedig a rekollekt.ro oldalon érhető el.
Kolozsvár első jelentős képzőművészeti kiállítását 1883-ban rendezték meg. A korszak új, friss alkotásait felvonultató tárlat fontos esemény volt, mivel a helyi és a fővárosban, Budapesten dolgozó művészek munkáit először nézhették meg egymás mellett a kolozsváriak. A 19. század szokása szerint a kiállítótér falait valószínűleg teljesen betöltötték a festmények. Még a megnyitó után is érkeztek alkotások, ezeket mind hozzáadták a több hétig látogatható tárlathoz, amelyen olajképeket, szobrokat csodálhattak meg, fényképeket viszont még nem.
Az első fényképészeti kiállítást csak 16 év múlva, 1899-ben szervezték meg Kolozsváron. A mindössze négy napig látogatható tárlaton műkedvelő, azaz amatőr fényképészek munkáit tekinthette meg a közönség. A kiállítás helyszíne a New York-szálló emeleti díszterme volt, itt nézhették meg 35 erdélyi amatőr fotós 700 felvételét. Ezenkívül fényképezőgépeket, régi, különleges technikával készült fotókat is bemutattak. Kiállították Veress Ferenc heliochrómiáit, azaz színes fényképeit is, amelyekkel már az 1860-as évektől kísérletezett, és eredményeit különböző világkiállításokon is elismerték. Ezeken kívül röntgen-képeket is kiállítottak, valamint dagerrotípiákat, amelyek már akkor réginek számítottak.
A tárlatot az egyetemi kör szervezte, a védnök pedig Esterházy Miguel, az 1848-as szabadságharc századosa volt. A Vasárnapi Újság beszámolója szerint a képek nemcsak „művészeti beccsel” bírtak, hanem tudományos, néprajzi, geológiai szempontból is kiemelkedőek voltak. A fotók témájának bővebb leírását nem közölték, viszont két díjazott négy felvételét igen. Ezeket mutatjuk meg most.
Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságot, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. A beállításai csak erre a weboldalra érvényesek. Erre a webhelyre visszatérve vagy az adatvédelmi szabályzatunk segítségével bármikor megváltoztathatja a beállításait.
Frissítettük az adatvédelmi tajékoztatónkat. Elolvasom