régészeti lelet Kolozs megye

Rendkívüli: így néznek ki ma a magyarvistai református templom 700 éves tetőelemei

Kiss Gábor 2022. november 26., szombat, 15:26

Erdély legrégibbi, máig fennmaradt tetőszerkezetét azonosította a kalotaszegi Magyarvista református templomában a Teleki László Alapítvány. A tető-, illetve födémszerkezet felfedezése a templom rendkívül értékes falképeinek kutatásában is új eredményeket hozhat. A héten sajtótájékoztatón számolt be a rendkívüli felfedezésről Kiss Lóránd restaurátor, Weisz Attila művészettörténész és Tóth Boglárka dendrokronológus, valamint Csók Zsolt régész. Erről itt olvashatnak bővebben. A Maszol fotóriportere azonban nem elégedett meg ennyivel, és elment a helyszínre, hogy közelebbről is megmutathassuk a különleges leleteket.

Ha jobban belegondolunk, nem is előkerült, csak most tudtuk meg, hogy milyen szenzációs a környezet, amiben élünk. Azt ugyanis már előbb is tudták, hogy régi a templomban található faanyag, Felházi Klára magyarvistai lelkipásztor szerint Mihály Ferenc farestaurátor már előzőleg is felhívta a figyelmet a most bemutatott fagerendák és keresztgerendák, valamint a tartóoszlop fontosságára.

Így jutunk el Erdély máig legrégebb fennmaradó tető-, és födémszerkezetéhez, amely Kolozsvártól alig 14 kilométerre van. Elismételjük a legfontosabb információt: a magyarvistai templomhajó egykori famennyezete és tetőszerkezete, valamint az azokat alátámasztó oszlop és mestergerenda 1330-ban épült.

A szenzációs leletre a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv keretében végeztetett dendrokronológiai vizsgálatok után került sor, amelyet a budapesti Teleki László Alapítvány rendelt meg.

A leletből más következtetéseket is le lehet vonni, például azt is tudjuk, hogy a freskók az említett évszám után készült el, hiszen látszik, ahogy a falfestmény festése a rámegy fára.

De van ennél több is, ugyanis a templom felújítása közben sok más lelet is előkerült. Természetesen, mivel régi templomról lévén szó, olyan leletek kerültek elő, amelyek a templom katolikus múltját erősítik. Apró lyukak jelzik, hogy hol voltak az oltárok, befalazott rész mutatja egy másik oltár helyét, apróbb kövekből lehetne rekonstruálni a keresztelő medencét. Sőt, elrejtve várják apró vakolatdarabok, hogy a meszet eltávolítsák róluk, és újra a frissen felfedezett freskók részei lehessenek.

Kiss Gábor összes cikk

Az Ön adatainak védelme fontos a számunkra!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságot, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. A beállításai csak erre a weboldalra érvényesek. Erre a webhelyre visszatérve vagy az adatvédelmi szabályzatunk segítségével bármikor megváltoztathatja a beállításait.