Gyereknap alkalmából annak az 1949 és 1990 között megjelenő képes magazinnak a gyerekeket ábrázoló címlapjait szemléztük, amelyből a legtöbb erdélyi család emlékei között kallódik egy-egy példány.

A Dolgozó Nő – közhasználatú korszakmegjelöléssel élve – az államszocialista, kommunista Románia legjelentősebb, legigényesebb női magazinja volt, egy folyóirat, amit tízezrek olvastak, nem csak nők, hanem az egész család. Képanyaga gazdag, igazi korrajz. A Dolgozó Nőt havi közel 110 000 példányban nyomtatták, melyből szinte 80 000 az előfizetőknek jutott, akár a legfélreesőbb székely falucskába is eljuttatták, így nem csoda, ha a mai napig ott lapul a családi emlékek között vagy egy fiók aljában alátétként. A havilap foglalkozott művészettel, turizmussal, irodalommal, voltak benne hírek a „nagyvilágból”, tanácsadó rovat, de alapvető témája maga a nő volt. A nő, aki a folyóirat megjelenésének negyvenöt évében, hol harcos feminista, hol nehézipari munkás, a szocialista jövőt építő dolgozó, hol értelmiségi, tanítónő, hol a jövő nemzedékeinek nevelője kellett legyen, egy szerepet mindig megőrzött: a nő egyben anya is. Éppen ezért a folyóirat mindig nagy hangsúlyt fektetett a gyerekekre, volt, mikor külön mellékletet működtetett számukra Gyermeklap, majd Kis Pajtás címmel (1950 után ez rovatként élt tovább), illetve voltak időszakok, hónapok, amikor különösen előtérbe került az ifjú nemzedék, például a gyereknap és a szeptemberi iskolakezdés apropóján. A gyereknap már a kezdeti lapszámoktól kiváló lehetőség volt arra, hogy a folyóirat címlapfotóján ne a traktorista, a bányásznő vagy a szocialista vezető szobrának reprodukciója jelenjen meg, hanem valami ideológiától mentes, kedves alkotás. Persze, a korszakban egy gyerek-ábrázolás sem mentes a propagandától, hiszen a szocialista ikonográfiában a gyerekek fontos szimbólumok, a jövő fele mutatnak, a szocializmus épülését láttatják. Tulajdonképpen épp az az izgalmas a korszak gyerekábrázolásaiban, hogy tudjuk róluk, hogy a kedves mosoly, a csillogó szemek és a pöttyös ruhácska, a szerkesztő vagy a fotós tudatos választása.

A cikk a Maszol és az Erdélyi Audiovizuális Archívum közös sorozatának része, a felhasznált képek a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár Időszaki kiadványok gyűjteményében (Fond periodice) található lapszámok digitalizált változatai. Az Erdélyi Audiovizuális Archívum célja az erdélyi és Erdélyhez kapcsolódó audiovizuális örökség megőrzése, az archív felvételek, amatőr fotók és filmek szakszerű gondozása. Megmentendő, megőrizendő archív képekről (fotó, film, videó) itt lehet értesíteni az archívum munkatársait.