A fejfájás leggyakoribb neurológiai kórkép, amellyel életünk során találkozunk, a mögötte meghúzódó okok és a fájdalom jellege között azonban hatalmas a szórás. Míg egy enyhe lüktetés sokszor egy pohár vízzel vagy egy rövid pihenéssel orvosolható, bizonyos esetekben komoly, akár életveszélyes betegségek első jele is lehet, vagy negatív hatással lehet az életminőségre, a teljesítményre. Dr. Máté Tihamér neurológussal, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház szakorvosával vettük végig a fejfájás típusait, a leggyakoribb tévhiteket, a modern terápiás lehetőségeket, és azt, hogy mikor nem szabad késlekedni a segélyhívással.

Betegség vagy tünet?   – A két főcsoport

Neurológiai szempontból a legelső és legfontosabb lépés annak tisztázása, hogy a fejfájás önálló betegségként van-e jelen, vagy egy másik kórkép tüneteként jelentkezik.

„A fejfájás-betegség az úgynevezett primér fejfájás. Ilyenkor nincs a háttérben strukturális elváltozás vagy szervi eltérés. Ide tartozik a migrén, a tenziós típusú fejfájás – ez a kettő a leggyakoribb elsődleges típus – és a cluster-fejfájás, ami ritkábban fordul elő” – magyarázza Dr. Máté Tihamér.

Ezzel szemben a szekundér (másodlagos) fejfájás maga a tünet, amelyet egy teljesen más alapbetegség vált ki. Ez a skála a banális légzőszervi vírusfertőzésektől kezdve a súlyos agyhártyagyulladáson át a daganatos megbetegedésekig (térfoglaló folyamatokig) vagy az agyvérzésig terjedhet. Másodlagos fejfájást okozhat egy korábbi fejsérülés, trauma is – még akkor is, ha az ütés pillanatában a páciens nem érzett fájdalmat, az napokkal vagy hetekkel később is jelentkezhet, ami egy késői traumás agyvérzésre is utalhat, magyarázta a szakorvos.

Migrén, tenziós és cluster: Ismerjük fel a különbséget!

Gyakori tévhit, hogy a köznyelvben minden erősebb fejfájást a migrénnel azonosítanak. Bár a migrén valóban az egyik legelterjedtebb elsődleges fejfájás-betegség, korántsem mindenkinek ez áll a hátterében, mutatott rá Máté Tihamér.

A migrén tipikusan a fiatalabb, 16–45 év közötti korosztályt gyötri. Visszatérő, lüktető, leggyakrabban féloldali (de akár kétoldali) fájdalom, amelyhez kísérőtünetek társulhatnak: fény- és hangérzékenység, valamint hányinger. Az úgynevezett aurás migrén esetében a rohamot 15–60 perccel megelőzően neurológiai előjelek – végtagzsibbadás, átmeneti kettős látás vagy féloldali látásgyengülés – jelentkeznek. A rákövetkező roham akár négy napig is eltarthat, ami drasztikusan rontja az életminőséget és a munkaképességet. „Vannak esetek, amikor éppen véget ér a négynapos roham, és már kezdődik is a következő” – hangsúlyozta a neurológus.

A tenziós fejfájás gyakoribb, mint a migrén. A betegek általában tompa fájdalomként írják le, mintha egy szoros gumiabroncsot húztak volna a fejük köré. Kiváltó oka a fokozott izomfeszülés (például a rossz testtartás miatt), a stressz vagy az alváshiány. Fontos különbség, hogy a tenziós típus nem jár egyéb neurológiai tünetekkel vagy aurával, és többnyire rövidebb ideig tart.

A cluster-fejfájás ritkábban fordul elő, inkább a férfiakat érintő, viszonylag könnyen diagnosztizálható kórkép. Jellemzően este, éjszaka vagy a kora hajnali órákban jelentkezik, a páciens erre ébred. „A betegek úgy szokták leírni, mintha egy kést döfnének az egyik szemükbe” – mondja Dr. Máté Tihamér. Ez a rendkívül erős, szúró fájdalom gyakran kötőhártya hiperémiával (az érintett szem belövelltségével, „bevérmesedésével”) és könnyezéssel jár együtt.

Az ördögi kör: amikor a fájdalomcsillapító okozza a bajt

A szakember külön felhívja a figyelmet egy rendkívül gyakori, mégis kevesek által ismert veszélyre: a gyógyszer-túlhasználatra és annak mellékhatásaira.
„Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy a fájdalomcsillapítók túlzott használata paradox módon fejfájást okozhat. Egy banális fejfájásra beveszünk egy tablettát, ám egy idő után kialakul egy ördögi kör, és a túl gyakori gyógyszerhasználat miatt fog fájni a páciens feje.”

A rutin gyulladáscsökkentőket és fájdalomcsillapítókat éppen ezért csak indokolt esetben, és kizárólag rövid ideig szabadna szedni, hiszen hosszú távon számos egyéb mellékhatásuk is lehet.

Veszélyes tévhitek a magas vérnyomás körül

Sokan szentül hiszik, hogy nincs szükségük vérnyomásmérőre, mert a fejfájásuk pontosan jelzi, ha megugrottak az értékek. A szakember szerint ez egy rendkívül kockázatos berögződés.

„A magas vérnyomás valóban okozhat másodlagos fejfájást, de szinte kizárólag akkor, ha hirtelen, ugrásszerűen emelkedik meg. Ha például valakinek hirtelen felugrik 180 Hgmm-re a vérnyomása, azt valószínűleg érezni fogja, és olyan társtünetek kísérik, mint a szédülés vagy a hányinger. Viszont akinek krónikus magas vérnyomása van, és nem monitorozza magát, csak a megérzéseire vagy a tarkótájéki fájdalomra hagyatkozik, az életveszélyes játékot játszik. Gyakran halljuk a betegektől, hogy »nem lehet magas a vérnyomásom, mert nem fáj a fejem«. De a megemelkedett vérnyomást nem mindig kíséri fejfájás, a kezeletlen, elhanyagolt állapot pedig agyvérzéshez vezethet” – részletezte a szakorvos.

Mikor beszélünk „red flag”-ről, azaz mikor kell azonnal a sürgősségre sietni?

A diagnózis felállításában kulcsfontosságú a fejfájás karakterisztikája és a kísérőtünetek. Bizonyos kombinációk esetén tilos az orvosi rendelésre vagy a jövő heti időpontra várni, figyelmeztetett a neurológus.

Azonnal mentőt kell hívni vagy sürgősségi osztályra kell menni, ha valaki hirtelen kialakuló, villámcsapásszerű, élete legerősebb fejfájását tapasztalja, az akár szubarachnoideális vérzésre, vagyis az agyhártyák közötti vérzésre is utalhat, ezért sürgős orvosi kivizsgálást igényel.

Szintén sürgősség, ha a fejfájás mellett magas láz, tarkómerevség, hányinger nélkül, sugárban történő hányás, zavartság vagy epilepsziás görcsroham jelentkezik. A láz, illetve a tarkómerevség csak a fertőzésekben szokott előfordulni, de lehet hányás, zavartság, görcs is ezek mellett. A daganat, magas koponyaűri nyomásokban, agyvérzésekben hányás, zavartság, neurológiai góctünetek pl. beszédzavar, bénulások, illetve epilepsziás görcs társulhat.

A fájdalomhoz bármilyen hirtelen fellépő neurológiai kiesés – beszédzavar, végtaggyengeség, arcdeformitás vagy egyéb furcsaság – társul, ami a stroke tipikus jele lehet.
Ezekben az esetekben a sürgősségi osztályon végzett neurológiai vizsgálat és egy azonnali CT-vizsgálat dönt a beteg életét mentő kezelésről, fejtette ki a szakorvos.

A modern kezelés kulcsa: fejfájás-napló és egyénre szabott terápia

Ha nem áll fenn vészhelyzet, a visszatérő fejfájások kivizsgálása akkor is neurológus feladata, mert olyan rejtett okok is kiderülhetnek, amelyekre a páciens nem is gondolna.

„Találkoztam olyan beteggel, akinek egy-két évig volt visszatérő fejfájása, főleg a számítógép előtt. Egy rutin neurológiai vizsgálatnak része a látásélesség ellenőrzése is, és ott derült ki, hogy valójában szemüvegre van szüksége. Amint elkészült a szemüvege, a fejfájása megszűnt, és többé nem volt szüksége gyógyszerekre” – részletezte Máté Tihamér.

Hozzátette, a    modern orvoslás multifaktoriálisan, azaz több irányból közelíti meg a problémát. A kezelés alapja az egyénre szabott életmódváltás és a gyógyszeres terápia kombinációja. Ebben hatalmas segítség, ha a páciens fejfájás-naplót vezet (akár papíron, akár applikációban), ahol egy skálán jelöli a fájdalom erősségét, a kísérőtüneteket, a nők esetében a menstruációs ciklust, az alvásminőséget, illetve az elfogyasztott ételeket.

A migrén esetében ugyanis rendkívül specifikusak a „triggerek” (kiváltó okok). Van, akinél a füstölt sajtok, van, akinél az időjárási frontok, a kialvatlanság, a túlzott koffeinbevitel vagy éppen a hirtelen koffeinmegvonás indítja el a rohamot, ám ez nem azt jelenti, hogy ezeket egységesen kerülniük kell a betegeknek.

A gyógyszeres kezelésnél az alapszabály a fokozatosság: mindig a legenyhébb hatású, legkevesebb mellékhatással bíró szert alkalmazzák a legkisebb dózisban. Ha a páciensnél beválik valamilyen étrend-kiegészítő vagy vitamin (pl. roham kezdetén a koffeintabletta), az orvos nem fogja lebeszélni róla, de a klasszikus krízisterápiában nem-szteroid gyulladáscsökkentőket és specifikus rohamoldókat alkalmaznak, magyarázta a szakértő.

Úttörő változás: a biológiai terápiák

Az elmúlt két-három évben valóságos forradalom („game changer”) ment végbe a migrén megelőző (profilaxis) kezelésében a biológiai terápiák megjelenésével, hívta fel a figyelmet Máté Tihamér.

„Ezek a megelőző terápiák úgy működnek, hogy a betegnek havonta egyszer kell beadnia magának egy injekciót. Természetesen nem annak ajánljuk, akinek kéthavonta egyszer fáj a feje, hanem azoknak, akik akár 15-19 napot szenvednek egy hónapban. Bár a hatásukhoz idő kell, a segítségükkel a migrénes napok száma jelentősen csökkenhet, a betegek elmondása szerint azok a napok is sokkal könnyebben tolerálhatók, de akár meg is szűnhetnek. A háttérben ilyenkor is ott maradhatnak a »régi fiúk«, a bevált rohamoldók, de az életminőség összehasonlíthatatlanul javul” – részletezte a neurológus.

Gyógytorna, pszichológus és a másnaposság legendái

Mivel a fejfájás hátterében sokszor a stressz, a túlhajszoltság és a belőle fakadó szorongás áll, a neurológus szerint a stresszkezelés és a pszichológiai tanácsadás is a terápia része lehet.

Hasonlóképpen, ha a tartáshiba vagy a nyaki gerinc porckopása áll a háttérben, a gyógytorna hozhat tartós megoldást.

Emellett a bél-mikrobiomhoz igazított, egyéni étrendbeli változtatásokkal a gyógyszerhasználat jelentősen csökkenthető.

Végül a szakember kitért egy mindenki által ismert, prózaibb fejfájástípusra is: a másnaposságra.

„A másnapos fejfájást alapvetően az alkohol bomlástermékei és a kiszáradás okozza, az alkohol ugyanis nagymértékben elvonja a vizet a szervezettől. A legjobb megelőzés a mértékletesség és a jó minőségű alkohol választása lenne, de ha már megtörtént a baj, a legfontosabb a hidratálás – ideális esetben már az alkoholfogyasztás közben. A pálinkát körülbelül tízszeres mennyiségű vízzel kellene kísérni, de ezt persze senki sem teszi meg. Másnap a rutin gyulladáscsökkentők, az izotóniás italok, a citromos langyos víz és a kiadós alvás segíthetnek. Mindenki kitapasztalja a saját praktikáját, de egy biztos: a másnaposság magától elmúlik, emiatt nem kell a sürgősségre rohanni” – szögezte le a szakorvos.