Szerelmesek napja: a romantikus vacsoráé, a randevúé, a virágcsokoré és csokoládéé a főszerep
A harmadik században Valentin nevezetű hithű katolikus püspök kiállt az emberek jogaiért, és annak ellenére, hogy az uralkodó II. Claudius császár megtiltotta a fiatal férfiak nősülését, mert azon a véleményen volt, hogy a nőtlen férfiakból jobb katonák válnak, Valentin titokban összeeskette a szerelmeseket, és a friss házasokat a saját kertjéből szedett virágokkal ajándékozta meg. Innen indult a szerelmesek ünnepe, ami mára romantikus, ajándékokkal teli eseménnyé nőtt.
Február 14. olyan ünneppé nőtte ki magát, amikor sokak otthonát ilyenkor elöntik a virágcsokrok és egyéb méregdrága ajándékok, romantikus vacsorát szerveznek a szerelmesek, és különleges randevúkon vesznek részt. Noha a Valentin-nap nem a magyar kultúrkörből származik, mégis sikerült beépülnie a hazai köztudatba: napjainkban egyre többen ünneplik a külföldi hagyományok szerint, ezt a napot párjuknak szentelik az emberek, virággal és csokoládéval kedveskednek egymásnak.
Kapcsolódó
A vörösrózsa története egészen Afrodité istennőig vezethető vissza, aki szerelméhez sietett, amikor a kertben elkarcolta a lábát a fehérrózsa tüskéjével, és az a vérétől vörössé változott. Amiatt jelképezi ma is a szerelmet, a szenvedélyt, a vágyakozást, mert az istennő titkon akarta látni szerelmét, azért sietett, hogy egybeforrhassanak. A vörös és piros mindamellett, hogy a szenvedély és a szerelem jelképe, erőről, hatalomról tanúskodik. Robosztus virág, királyi, erejével kitűnik a többi közül.
CSAK SAJÁT