A stresszt és a szorongást gyakran összekeverik, mivel hasonló tüneteket produkálnak, azonban jelentős különbség van köztük, különösen az okok tekintetében.

A stressz általában konkrét külső eseményekhez kapcsolódik, míg a szorongás sokszor nyilvánvaló ok nélkül is megjelenhet, és akár krónikussá is válhat. A Medical News Today szerint a stressz jellemzően rövid ideig tart, és egy „felismerhető fenyegetésre” adott reakció. A szorongás ezzel szemben tartós lehet, és nehéz megtalálni a pontos kiváltó okát.

A stressz legtöbbször egy konkrét helyzetre, például határidőkre, munkahelyi konfliktusokra vagy pénzügyi problémákra adott válasz, tehát egy külső stresszforráshoz köthető, és általában megszűnik, amikor a helyzet megoldódik. A stressz fizikai, mentális és érzelmi szinten is megnyilvánulhat, és negatív hatással lehet például a bőrre, az agyra, a szívre, a pajzsmirigyre, az izmokra és csontokra, a tüdőre, valamint az immunrendszerre is. Ezzel szemben a szorongásnak gyakran nincs konkrét kiváltó oka, és akkor is előfordulhat, ha nincs „valós veszély”, ez egy belső félelem.

A stressz gyakran okoz fizikai tüneteket, mint például izomfeszültség, fejfájás, fáradtság, ingerlékenység vagy alvászavar. A szorongást pedig az állandó aggodalom és a rettegés jellemzi. Ehhez fizikai tünetek, például szapora szívverés, légszomj vagy pánikroham is társulhat.

A stresszt lehet kezelni relaxációs technikákkal, hatékonyabb időbeosztással, de a szorongás – különösen ha krónikus – szakember beavatkozását, szükség esetén pedig gyógyszeres beavatkozást igényel.