Hetek óta szélsőséges időjárás tartja sakkban az országot, kánikula gyengíti a mezőgazdaságot, a vízkészleteket és az emberek közérzetét, közben meglepetésszerűen viharok tombolnak. Arról azonban keveset beszélünk, hogy vannak olyan munkahelyek, amelyek gyakran 40 fokban, a tűző napon vagy rekkenő hőségben is emberi jelenlétet követelnek: a mezőgazdaságban, az építkezéseken, a vendéglátásban és a közlekedésben dolgozók komolyan veszélyeztetettek a kánikulában. Lészai Borbély Kinga munkavédelmi szakembert a kánikulára vonatkozó munkavédelmi törvényekről kérdeztük. Mint mondta, a munkaadónak nagy hőségben is kötelessége gondoskodni munkavállalói biztonságáról és egészségéről, feladata naponta személyenként két liter vizet, hűs helyet biztosítani, illetve a munkanapot is kettéoszthatja, hogy a legnagyobb hőségben kímélje embereit. Ellenkező esetben felelősségre vonható, pénzbírsággal büntethető.

A munkavégzés – legyen az szellemi vagy fizikai munka – kockázatokkal jár, főként akkor, ha a feladatok megoldását szélsőséges időjárás hátráltatja. Vannak munkahelyek, ahol a hőség a mindennapok része: a kovácsműhelyek, a pékségek, az öntödék egész évben fortyognak, míg más munkahelyeken inkább csak a nyári forróság okoz gondokat – a városi autóbuszok vezetőfülkéje például akár ötven fokig is felmelegedhet. De az útépítő, -karbantartó munkások, az építkezésben dolgozók, az úszómesterek mindennapjai sem könnyűek, illetve az is gyakori, hogy egy irodahelyiségben nehezíti a munkavégzést a betűző nap.

A statisztikák szerint a legtöbb munkahelyi baleset nyáron és télen, tehát az extrém meleg és nagy hidegben történő munka idején következik be. Ezért is kötelező a munkaorvosi vizsgálat évente, illetve minden olyan időszakban, amikor a munkaügyi és egészségügyi helyzet megköveteli. A melegben végzett munka hátrányokkal jár: a fülledt levegő hatására csökken a koncentrációs képesség, romlik a teljesítmény. Mivel melegben az izmok elernyednek, csökkenhet a fogóerő és a teljesítőképesség is, emellett fokozatosan nő a kiszáradás veszélye. Felborulhat a szervezet elektrolit-egyensúlya, ez pedig akár eszméletvesztéshez, heves szívveréshez, légzési nehézségekhez vezethet, ami a már meglévő keringési, szív-és érrendszeri betegségekre is rossz hatással van. A kinti munkavégzés során napszúrás, napégés következhet be, emellett a forróságban megnő a tűzveszély.

A munkaadónak kötelessége gondoskodni munkavállalói egészségéről és biztonságáról, törekednie kell a kockázatok megelőzésére, illetve munkavédelmi képzések és tájékoztatások keretében meg kell tanítania dolgozóinak, hogy miként reagáljanak a nem várt helyzetekre. Ilyen lehet egy tűzeset, egy munkahelyi baleset, egy rosszullét. „Nyáron fokozottan kell figyelni ezekre, mert ebben az időszakban gyúlékonyabbak a száraz helyiségek és eszközök, az emberi szervezet pedig érzékenyebb, könnyen kiszáradhat, megbetegedhet a nagy melegben” – részletezte Lészai Borbély Kinga, hangsúlyozva, hogy bármi történik a munkahelyen, azért nem a körülmények vonhatók felelősségre, hanem a vezetőség.

Mint mondta, az etikus munka alapja, hogy a munkaadó szükséghelyzetben kész az emberhez igazítani a munkát: kánikulában felosztja a munkanapot úgy, hogy a legnagyobb hőségben, 11 és 15 óra között elvonulhassanak dolgozói, és inkább kora reggel, késő este kéri őket a feladatok lvégzésére. Noha a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás változásokat hoz a munkavégzésben, a munkahelyi biztonságra, egészségvédelemre és higiéniára vonatkozó intézkedések semmilyen helyzetben sem terhelhetik pénzügyi kötelezettséggel a dolgozókat.

Kánikulában megszakítható a munkavégzés

A 2000-ben kelt 99. számú sürgősségi kormányrendelet értelmében szélsőséges hőmérsékleti viszonyok esetén – ha a hőmérséklet meghaladja a +37 Celsius-fokot vagy –20 Celsius-fok alá csökken – a munkaadónak kötelessége mindent megtenni munkavállalói biztonsága érdekében. Azaz, ha a szélsőséges időjárás tartósan fennáll, vagy 6 óránként megismétlődik, a munkavégzés időtartama és helyszíne is módosulhat.

Emellett, amennyiben beltéri munkavégzésről van szó, törvény kötelezi a munkaadót a mikroklíma biztosítására, ha kültéren zajlik a tevékenység, akkor árnyékolókat, kalapot, fényvisszaverő munkavédelmi öltözetet kell szolgáltatnia – részletezte Lészai Borbély Kinga, kiemelve, hogy a szélsőséges időjárási viszonyokról az Országos Meteorológiai és Hidrológiai Intézet közöl információt, ezt figyelembe véve kell döntenie a munkahelyi vezetőségnek.

Hozzátette, ahhoz, hogy a munkavállalók ne szenvedjenek a kánikulában, a munkáltatónak csökkentenie kell a fizikai tevékenység ritmusát és intenzitását, biztosítania kell a szellőztetést, a gyakori pihenőt egy árnyékos, légkondicionált helyiségben. Szükséges személyenként 2-4 liter ásványvizet elérhetővé tenni, illetve egyéni védőfelszerelést, zuhanyzási lehetőséget szolgáltatni. Ha van rá lehetőség, a meleg helyen érdemes rotációban dolgozni, illetve óránként, kétóránként szünetet tartani és cserélni, ki dolgozik a legforróbb területen.

Nagy fagyok idején kötelező 0,5-1 liter forró tea kiosztása, illetve szintén biztosítani kell a többszöri szünetet, a megfelelő mikroklímát, az egyéni védőfelszerelést. Mindkét esetben csökkenthető a munkanap időtartama, ugyanakkor megszakítható a munkavégzés, ha a hőmérséklet elviselhetetlen.

A szakember hangsúlyozta, az esetlegesen előforduló panaszok, például fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szomjúság, szapora szívverés esetén a munkát azonnal abba kell hagyni és szükség esetén orvosi ellátást kell kérni. Fontos a munkavállalókat munkavédelmi oktatásban részesíteni, hogy tudják, bármely egészségügyi panasz esetében megszakíthatják a munkavégzést, és igényelhetik a munkahelyi elsősegélynyújtást, orvosi ellátást, továbbá, ha észlelik, hogy más munkavállaló fizikai állapota meggyengül, hasonló módon járhatnak el.

A mesterséges szellőztető és légkondicionáló berendezések nem megfelelő beállítása, működtetése és karbantartásának hiánya szintén egészségkárosodást okozhat. A meghűlés, légúti fertőzés elkerülése érdekében a klímaberendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, szakember bevonásával kell ellenőrizni a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, gondoskodni kell a rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásukról, tisztításukról, fertőtlenítésükről.

Ha a munkavállaló úgy ítéli meg, hogy munkája veszélyezteti saját vagy mások testi épségét, jogában áll megtagadni a munkát. Ugyanakkor a munkaadó utasításai érvénytelenek, ha védőital és pihenőidő biztosítása nélkül kötelezi munkára dolgozóit. A pihenőidő nem munkaközi szünet. Az 5-10 perces leállás beleszámít a munkaidőbe, vagyis az így kieső munkát senkivel nem lehet ledolgoztatni – ez csak túlórával és annak megfizetésével pótolható.

A munkavédelmi szakember elmondása szerint ebben az időszakban gyakoriak az ellenőrzések: főként arra kíváncsiak, hogy az alkalmazók biztosítanak-e megfelelő mennyiségű és minőségű vizet dolgozóiknak. Amennyiben nem, 5000-től 10 000 lejig terjedő pénzbírságot róhatnak ki rájuk.