Évente több mint 3,4 millió tonna, azaz percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve – hangsúlyozta szerdai közleményében a Romániai Élelmiszerbankok Szövetsége (FBAR).

A szervezet képviselői a „fájdalmas paradoxon” mellett arra is felhívták a figyelmet, hogy tévhitek is hozzájárulnak az élelmiszer-pazarláshoz, számol be az Agerpres hírügynökség.

Az egyik legelterjedtebb tévhit szerint az élelmiszer-pazarlásért elsősorban a szupermarketek felelősek, a háztartásokban kevés élelmet dobnak el. A FBAR szerint a valóságban ez másképp van, a tanulmányok azt mutatják, hogy a pazarlás túlnyomórészt a háztartásokban történik.

Ennek oka a túlzásba vitt vásárlás és a szervezetlenség, amelyek tudatosításában az úgynevezett persely-módszer jelenthet segítséget. Ennek lényege, hogy valahányszor kidobunk egy élelmiszert, az árát helyezzük el egy befőttesüvegben, a hónap végén pedig számoljuk össze, hogy mennyibe került a hűtőszekrény szervezetlensége – magyarázták.

Kapcsolódó

Maradékmentés mesterfokon: ne dobd ki, edd meg a konyhai hulladékokat!

Évente több mint 1,3 milliárd tonna étel végzi a kukában világszerte. Konkrét tippekkel segítünk azon, hogyan menthetők meg a kidobásra ítélt héjak, levelek, alapanyagok.

pazarlás zero waste tippek hulladék

A Romániai Élelmiszerbankok Szövetsége szerint téves az a felfogás is, amely szerint az eldobott élelmiszer nem terheli a környezetet, mert gyorsan lebomlik. A valóságban azonban a lebomlás során metán keletkezik, amely egy erős üvegházhatású gáz. „Emellett amikor az élelmiszert kidobjuk, kárba vesznek az előállításához, a csomagolásához és a szállításához használt olyan erőforrások is, mint például a víz, az energia vagy az emberi munka” – tették hozzá.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy sok élelmiszer a címkén szereplő dátumjelölések téves értelmezése miatt végzi a szemétben. A szakemberek szerint fontos különbséget tenni a „fogyasztható” és a „minőségét megőrzi” fogalmak között. A fogyaszthatósági időt a gyorsan romló termékeken, (például hús vagy tejtermékek) tüntetik fel, és ezek fogyasztása a megjelölt dátum után tilos. A minőségmegőrzési időt a tartósabb termékeknél (például tésztafélék, rizs, konzervek, kávé) alkalmazzák, és ezeket a megadott dátum után is el lehet fogyasztani, ha a csomagolás sértetlen – magyarázták.

A szervezet közleményében azt is hangsúlyozzák, hogy a pazarlás megelőzése nem igényel bonyolult intézkedéseket, csak néhány szokást kell átgondolni. Javasolt például az úgynevezett „first in, first out” (FIFO) elv szerint rendezni a hűtőt, vagyis az előbb lejáró ételeket előre, jól látható helyre kell tenni a polcokon. A fonnyadt zöldségek jeges vízbe áztatva frissebbek lesznek, a fel nem használt hozzávalók pedig jégkockatartóban lefagyaszthatók – sorolták a tippeket.

A szervezet képviselői ugyanakkor felhívták a cégek figyelmét, hogy a feleslegessé vált, de még fogyasztható élelmiszereiket élelmiszerbankoknak adományozhatják.