Érezted már, hogy amikor rendet raksz magad körül, valami belül is megkönnyebbül? Hogy tisztábbak lesznek a gondolataid, csendesebb az elméd? Ennek a jelenségnek jártam utána, és megmutatom, miért különösen jó a mostani időszak a selejtezésre.

Rend a lelke mindennek. Hú, de utáltam ezt a mondatot kamaszkoromban, amikor a legnagyobb trehányság, káosz és össze-visszaság jellemezte a szobám és a mindennapjaim is. Azóta persze rájöttem, hogy azért van ebben igazság. Marie Kondo japán szervezési tanácsadó könyve, amit magyar nyelvre történetesen úgy fordítottak le, hogy Rend a lelke mindennek, pontosan ezt támasztja alá. Ebben a kötetben írja le a KonMari-módszert, ami azóta már emberek millióinak segített jól és hatékonyan rendszerezni. Viszont ez nem csupán egy egyszerű rendrakás, hanem egy olyan megközelítés, miszerint a tárgyainkhoz fűződő viszonyunk hatással van az életminőségünkre is.

A japán szakember szentül hisz abban, hogy rendrakás egyben egy önismereti munkafolyamat is, ami által egy olyan életet teremthetünk, amiben mindig is élni szerettünk volna. És nem, ehhez nem kell tökéletes otthonunk legyen, még mielőtt bárkiben is felmerülne ez a probléma. Az otthon alapos rendbetételével az elme is rendezetté válik. És hogy mire lesz szükségünk ehhez? Tudatos döntéshozatalra és elengedésre – ezek pedig pont illenek a januárhoz.

Hogy érdemes selejtezni?

Még mielőtt a konkrét módszert ecsetelném, fontos tudni azt is, hogy a selejtezés folyamán ne azt a kérdést tegyük fel, hogy hasznos-e vagy drágán vettük-e az adott tárgyat, hanem: örömet okoz-e számunkra? Ez a kulcskérdés. Az érzelmi megközelítés segíthet megszabadulni a bűntudattól, és könnyebben túl tudunk adni rajta.  

A KonMari-módszer alapján nem szobánként, hanem kategóriánként érdemes nekilátni a selejtezésnek, és a sorrend sem elhanyagolható: ruhák, könyvek, papírok, komono, azaz vegyes tárgyak, majd a személyes, emléktárgyak.

1. Ruhák: Fogd az összes ruhádat, majd mindegyikről döntsd el, örömet okoz-e, szívesen felveszed-e a továbbiakban. Azokat, amiket megtartasz, hajtogasd össze, majd a japán szakértő szerint ajánlott átlátszó dobozokban tárolni.
2. Könyvek: Az összes könyvet tedd egy halomba, és ugyanígy válogass.
3. Papírok: Tartsd meg a legfontosabbakat és azokat, amelyek örömet okoznak, a többi kuka (gondolok itt felesleges számlákra, jegyzetekre, szórólapokra, borítékokra).
4. Komono (vegyes tárgyak): Ebbe a kategóriába tartoznak a konyhai eszközök, kozmetikumok, elektronika, hobbi cuccok. Add tovább vagy dobd ki, ami nem kell, amiket megtartasz, tedd akár cipősdobozokba.
5. Emléktárgyak: Legyen ez az utolsó lépés. A személyes tárgyak közül is csak azokat érdemes megtartani, amelyek valóban fontosak.

Összefüggés a kinti és benti rend között

A könyv szerint a fizikai rend közvetlen hatással van a mentális állapotunkra. Ha kevesebb tárgy vesz körül minket, tisztább döntési helyzeteket teremthetünk magunknak, csökkenti a stresszt és segít valóban arra koncentrálni, ami fontos. Nem tarthatjuk meg csupán bűntudatból a tárgyakat, és ha menniük is kell, fontos tudatosítani: már betöltötték a szerepüket, tanítottak valamire, csak egy időszakot jelképeztek az életünkből. Amint kirakjuk őket, máris közelebb kerülünk a tudatosabb, letisztultabb, átláthatóbb életvitelhez.

A rendetlenséget és kupit gyakran befejezetlen feladatként értelmezi az agyunk, így selejtezés és takarítás után jellemzően erős kiegyensúlyozottság érzésünk lesz. A látható eredmények, befejezett feladatok endorfinokat szabadítanak fel bennünk, ami javítja a hangulatunkat és közérzetünket.

Miért jobb télen selejtezni, mint tavasszal?

Általában a tavaszt szokták a nagytakarítással azonosítani, azonban a téli, főként a januári selejtezés jól eshet a lelkünknek. Hogy miért? Tavasszal minden az újrakezdésről szól, beindul a társasági élet, megnyílnak a teraszok, virágzik a természet. Ekkor a fókuszunk nehezen tartható a selejtezésen, januárban, az új év elején azonban jellemzőbb a befele figyelés, ez pedig segít átgondolni, mi az, ami valóban örömet okoz számunkra a cuccaink közül, és mi az, amit csak megszokásból tartogatunk. Ezek mellett a tél a lezárás évszaka, január még nagyon az év eleje, amit a visszatekintés, összegzés leng körül, így a selejtezésre tekinthetünk egyfajta elengedésként is. Meg persze az is előrelendítheti az ügyet, hogy tavasszal „kellene” rendet rakni, megújulni, télen viszont nincs nyomás, így válik a januári selejtezés egy önmagunkért tett, hasznos és kedves gesztussá.

(Nyitókép: Unsplash)