Több, a közösségi médiában keringő videó is arra buzdítja a felhasználókat, hogy kerüljék a békejel mutatását a szelfiken, mivel félő, hogy az ujjlenyomataik így könnyen a hackerek kezébe kerülhetnek. Az Euronews újságírói utánajártak, hogy létezik-e ez a biztonsági kockázat.

Az Euronews által megkeresett szakértők megvizsgálták, mennyire valószínű, hogy egy szelfi alapján ellophassák az ujjlenyomatainkat, amikor a béke jelét mutatjuk, azaz a kinyújtott mutató- és középső ujjunkat. A rövid válasz az, hogy technikailag lehetséges, de nagyon valószínűtlen, hogy a gyakorlatban ilyen történjen, idézi az adevarul.ro.

Nagyon speciális feltételek között

Sarah Morris, a Southamptoni Egyetem digitális kriminalisztikai szakértő professzora szerint a hackerek elméletileg ki tudnák másolni az ujjlenyomatunkat az online megosztott szelfikből, de csak nagyon speciális feltételek mellett.

Ehhez megfelelő fény, kamera és felbontás szükséges, valamint az, hogy pont megfelelő szögben és közelségben tartsa a kamerát a beszélő, mondta el a szakértő. „Nagyon speciális feltételek kellenek ahhoz, hogy ez működjön. A legtöbb telefon esetében nagyon-nagyon nehéz lesz elérni ezt a felbontási szintet úgy, hogy a kezünket felfelé tartjuk, és elég messze vagyunk a kamerától – mondta Sarah Morris az Euronews szerint.

Frank Breitinger, a Lausanne-i Egyetem digitális törvényszéki szakértője megerősíti, hogy a jó minőségű képekből nehéz érzékeny információkat kinyerni, és az adatok felhasználása még problematikusabb. „A jó minőségű képekből lehet érzékeny információkat szerezni, de egyébként nehéz. Még ha meg is van, az adatok felhasználása még nehezebb” – mondta a szakember. Számos tényező, például a közösségi médiaplatformok képtömörítése korlátozhatja a hackerek számára elérhető adatok minőségét. Az algoritmusok valószínűleg nem tudnak elegendő információt kinyerni az alacsony részletességű fotókból ahhoz, hogy pontos ujjlenyomat-másolatokat készítsenek.

Még kedvező körülmények között is alacsony jelenleg az esélye annak, hogy a fotókból biometrikus adatokat nyerjenek ki. A csalók szoftvereket és a mesterséges intelligencia (AI) technológiáját használhatnak arra, hogy a képekből származó információkat biometrikus adatokká alakítsák. „Amennyire én tudom, ez nem egy közönséges szoftver. Ez biztosan nem olyasmi, amivel gyakorló szakemberként találkoztam, és jelenleg nehéz lenne megszerezni, testre szabni” – mondta el még Sarah Morris.

A közösségi média veszélyei

Fontos azonban, hogy éberek legyünk, amikor online posztolunk, különösen a mesterséges intelligencia technológiájának gyors fejlődésével. Bár a videó olyan óvintézkedéseket javasol, mint például az ujjbegyek felfedésének elkerülése és a szűrők használata, a jelenlegi technológia nem teszi egyszerűvé a biometrikus adatok kinyerését a fotókból. Ezeket az adatokat általában helyben tárolják, így megszerzésükhöz magához az eszközhöz lenne szükség fizikai hozzáférésre.

„Még ha meg is van ez az ujjlenyomat, akkor sem elég, ha ezt a fényképet elkészítjük és elküldjük egy banknak. Még mindig sokkal többet kell tenni. Tegyük fel, hogy be akarsz jutni a telefonomba, amely az ujjlenyomatommal védett: ehhez még mindig szükséged van a telefonomra” – magyarázta Breitinger, hozzátéve, hogy a hackereknek fizikailag kellene reprodukálniuk a képet olyasmivé, amit az ujjukra lehet helyezni. „A legtöbb érzékelő elég jó ahhoz, hogy felismerje, ha valami mesterséges” – tette hozzá.

A kiberbiztonság érdekében fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy milyen információkat fedhetünk fel véletlenül a közösségi médiás fotóinkon. Ezek az információk részleteket árulhatnak el a tartózkodási helyünkről és tevékenységeinkről. Sarah Morris arra figyelmeztet, hogy a fotókon felfedett információk, például a szeretett dolgaink, felhasználhatók a biztonsági kérdések vagy jelszavak kitalálására.

Inkább a deepfake-től kell tartani

Frank Breitinger szerint fontosabb, hogy más felismerési technológiákkal, például a deepfake videó- vagy hangrögzítéssel tisztában legyünk, mint hogy az ujjlenyomatok miatt aggódjunk. „Az ujjlenyomat még mindig az egyik olyan biometrikus jellemző, amelyben a leginkább megbízom. Jobban aggódnék a deepfake miatt vagy amiatt, hogy valaki elkapja a hangomat, mint amiatt, hogy valaki ellopja az ujjlenyomatomat” – mondta.

A szakértő egyébként azt javasolja, hogy kerüljük az íriszünkről készült jó minőségű képek online megosztását, és használjunk kétfaktoros hitelesítést a védelem érdekében.