Romániában egy év alatt több mint 9500 bejelentés érkezett a rendőrséghez eltűnt kiskorúakkal kapcsolatban, derül ki a Mentsétek meg a Gyermekeket Románia adataiból. A gyerekek túlnyomó többsége otthonról szökött el. Ezek csak a hivatalos bejelentések, de sok gyerek csavargó életmódot folytat, illetve a diszfunkcionális családokból hosszabb időre is elmennek, és eltűnésüket nem jelenti senki.

Minden eltűntként jelentett gyermek esete egy felkiáltójel, a gyerekvédelmi hatóságok kivizsgálják, mondta el megkeresésünkre Szász Katalin, a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Főigazgatóság helyettes igazgatója.

Hivatalos eljárás, ha a gyerek nem tér haza

Romániában több egyértelmű eljárás létezik arra az esetre, ha egy kiskorút eltűntnek nyilvánítanak, arra is, ha megállapítást nyer, hogy önként hagyta el otthonát. A szakemberek szerint a jelenség egyre aggasztóbb, és már körvonalazódik az otthonról megszökő gyermekek profilja. A motivációk változatosak, és a helyzet kezelése nagy körültekintést és empátiát igényel, akkor is, ha a gyermeket visszaviszik a családjához, és akkor is ha kiemelik a családból, számol be az Adevărul.

Miután egy gyermek eltűnését a 112-es segélyhívón keresztül bejelentik a rendőrségnek, a keresést a személyleírás alapján azonnal megkezdik. Minden adatot nyilvánosságra hoznak, hogy a lakosság információt szolgáltathasson, ha valahol észreveszik a gyermeket. Szerencsére a legtöbb esetben az eltűnt gyerekeket megtalálják.

Az azonosítást követően két helyzet fordulhat elő: a rendőrök a szociális gondozási és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC) egyik központjába viszik, vagy pedig haza, a családjukhoz. Mindkét esetben a gyermekvédelem szakemberei kiértékelik a helyzetet. Elsősorban azt vizsgálják, milyen okból ment el a gyerek otthonról. A kiértékelések eredményétől függően döntik el, hogy a kiskorú a családban maradhat-e vagy állami gondozásba kerül.

A szakemberek szerint egy otthonról elszökő gyermek mindig figyelmeztető jel. A legtöbb esetben nem csupán a gyermek „szeszélyeiről” van szó, hanem a szülők és a gyerek közötti kapcsolat valamilyen zavarából ered a probléma.

Minden esetben utánanéznek, miért ment el otthonról

A gyermekvédelmi hatósághoz több csatornán keresztül érkeznek bejelentések eltűnt gyermekekről. Szász Katalin, a Kovászna megyei gyermekvédelmi igazgatóság helyettes vezetője a Maszol megkeresésére elmondta, a gyerekek többsége szerencsére nem „tűnik el”, hanem engedély nélkül megy el otthonról, leggyakrabban a serdülők, akik bulizni vagy a barátjukhoz indulnak, ám nem szólnak a szüleiknek.

A gyermekvédelmet „rögtön értesíti a rendőrség”, amikor egy eltűnésről bejelentés érkezik. Emellett jelzések futnak be a helyi önkormányzatoktól is: a szülők sokszor ott kérnek segítséget, amikor a gyermek nem jön haza este, vagy nem tudják, hol tartózkodik.

Nagyon sok bejelentés érkezik továbbá a Nép Ügyvédje intézményétől, annak a „gyermek ügyvédje” részlegétől. Ők folyamatosan figyelik a rendőrség nyilvános oldalát, ahol megjelennek az eltűnt gyerekek adatai, és minden megyében részletes információt kérnek a gyermekvédelmi igazgatóságoktól arról, hogy tudnak-e az érintett gyerekről.

A gyermekvédők minden esetben utánanéznek annak, miért tűnt el a gyermek – akkor is, ha időközben előkerült. Megvizsgálják, hogy a gyerek azért ment-e el, mert rossz körülmények között él, esetleg bántalmazzák, vagy egyszerűen csak szerelmes lett, és a választottjához szökött, tudva, hogy a szülők úgysem engedik el.

Ha a gyerek csak bulizni ment, de nem kérezkedett el, tanácsokat adnak a szülőknek

Kovászna megyében a leggyakoribb eset: a kamasz elmegy szórakozni vagy egy másik faluban élő fiúhoz-lányhoz, anélkül hogy otthon jelezné, mutatott rá a gyerekvédelmi szakértő.

Előfordul, hogy a szülők pontosan tudják, hol van a gyerek, de nem mernek utána menni, mert tartanak a botránytól, a családtagok reakciójától, esetleges tettlegességtől. Ilyenkor nincs más választásuk: bejelentik a rendőrségen, hogy a gyerek eltűnt, részletezte Szász Katalin. Hozzátette, nem nőtt az esetek száma, viszont a szülők sokkal tudatosabbak, és hamarabb jelentenek.

„Minél gyorsabban kérnek segítséget, annál könnyebb megelőzni a komolyabb problémákat” – fogalmazott.

Amennyiben a gyermek másnap reggel előkerül, és kiderül, hogy csak bulizni ment vagy a barátjánál aludt, a gyermekvédők nem avatkoznak be drasztikusan. Nem emelik ki a gyereket a családból, hanem beszélnek a szülőkkel és a gyerekkel, tanácsot adnak a kommunikáció javítására és megelőzési módszerekre, hogyan járjanak el, mire figyeljenek, hogy ne kerüljenek újra olyan helyzetbe, hogy a gyerek szó nélkül elmegy otthonról, és a rendőrséghez kell fordulni.

A nevelési módszerek hiánya gyakran vezet konfliktushoz

A szakember azt tanácsolja a szülőknek, hogy próbáljanak közösen szabályokat kialakítani a serdülővel, beszéljék meg a helyzeteket, keressenek kompromisszumos megoldást, például engedjék el a gyermeket, de határozzák meg pontosan, mikorra kell hazaérnie.

„Sok szülőnek nincsenek megfelelő nevelési módszerei, eszközei” – mondta Szász Katalin. Ilyenkor nagyon hasznos lehet a gyermekvédelmi szakemberek vagy a polgármesteri hivatalok szociális referenseinek tanácsa. A szülők egyfajta „kapaszkodót” kapnak ahhoz, hogyan kezeljék a nehéz helyzeteket, és hogyan kerüljék el a túlzott, akár bántalmazó reakciókat.

Kovászna megyében kevés az olyan eset, amikor a gyerek valóban bántalmazás miatt megy el, vagy azért, mert például túl sok házimunkát végeztetnek vele, felnőttként kezelik. Ha ilyen gyanú felmerül, a hatóság kivizsgálja, és ha szükséges, kiemelik a gyermeket a családból.

Előfordult, hogy a nyugati határ menti megyék gyermekvédelmi hatóságai jelezték: egyedül utazó, kísérő nélküli gyermeket talált a határrendészet. Ha a gyerek a vonaton egyedül, szülő, felnőtt felügyelete nélkül utazik, a határrendészet azonnal kiszúrja. Ilyenkor a gyermeket a legközelebbi sürgősségi központba viszik, értesítik a lakhelye szerinti hatóságot, utánamennek és hazaviszik. A szülőket ellenőrzik, és őket is bevonják a folyamatba, esetenként a szülő megy a gyermek után, de előfordul, hogy a gyermekvédők.

Kapcsolódó

A szülők civódásának a gyerek az áldozata

Rengeteg időt és energiát felemészt, hogy a szakemberek kiszűrjék, mikor van a kiskorúnak valóban hatósági segítségre szüksége.

gyermekvédelem szülők Gyermekvédelmi Igazgatóság gyermeknevelés

„Megtörtént, hogy a gyerek azt mondta: elindult külföldre pénzt keresni, mert úgy gondolta, így rendezheti az életét. Mint a mesében – elindulnak szerencsét próbálni” – idézte fel az igazgatóhelyettes.

A Kovászna megyei gyermekvédelmi hatósághoz idén 64 bejelentés érkezett eltűnt gyerekek miatt, de ez nem jelenti azt, hogy 64 gyermek érintett, hiszen gyakran egy ügyet több intézmény is jelez vagy információt kérnek az érintett kiskorúról.

Minden eset „felkiáltójel”, az első eltűnés után a gyermekvédelmi hatóság kérheti a helyi szociális referenseket, hogy készítsenek környezettanulmányt, nézzék meg tüzetesen, hogy élnek a családban, van-e gyanús elem, amiért a gyermek elment otthonról. Ha kiderül, hogy korábban is előfordult a szökés, a vizsgálat összetettebbé válik, külön beszélnek a szülőkkel, a gyerekkel, többször is szóba állnak velük, követik az életüket, részletezte Szász Katalin.

Körvonalazódik az „eltűnő gyermek” profilja

Az esettanulmányok alapján azonosítottak egy olyan gyermekcsoportot, amely különösen hajlamos az otthonról való eltűnésre: a serdülők. A szökés okai nem szerint is eltérhetnek. A felső tagozatos fiúknál például gyakori, hogy otthonról félelemből szöknek el – főként az iskolai teljesítménnyel kapcsolatos büntetésektől tartanak. A serdülőkorban a fiúk azért is elmehetnek otthonról, mert úgy érzik, nem értik meg, nem hallgatják meg őket, vagy mert konfliktusaik vannak a szülőkkel.

A lányok ezzel szemben gyakran akkor tűnnek el, amikor a szülők megtiltanak nekik egy szerelmi vagy baráti kapcsolatot. Általánosságban minden a szülőkkel való konfliktusos kapcsolatra vezethető vissza, illetve arra, hogy a gyereket nem értik meg és nem hallgatják meg. Előfordul, hogy serdülő lányok online megismert személybe szeretnek bele, és emiatt szöknek el. Mások a család által elutasított barátjukkal vagy partnerükkel hagyják el az otthonukat.

A szakemberek és a témával foglalkozó szervezetek szerint a szülőknek azonnal lépniük kell, amint észreveszik gyermekük eltűnését. Azt ajánlják, hogy haladéktalanul értesítsék a rendőrséget, és ne várjanak 24 órát. Javasolt felhívni a gyermek barátait és mindenkit, aki információval szolgálhat. Ha a gyermeknél van telefon, érdemes megpróbálni GPS segítségével bemérni. Emellett fontos átnézni a gyerek szobáját vagy tárgyait olyan jelekért, amelyek támpontot adhatnak. Amikor a rendőrség hazahozza a gyermeket, a szülőknek megfelelő magatartást kell tanúsítaniuk annak érdekében, hogy megelőzzék a további problémákat, és hogy újjáépítsék a gyermekkel való kapcsolatot, feltárva a problémák gyökerét.

A „Gyermekvonal” Egyesület szakemberei így fogalmaznak: „Adjanak egymásnak teret. Valószínűleg mindketten rendkívüli érzelmi állapotban vannak, és lehet, hogy a gyermek hazatérése nem a legalkalmasabb pillanat a helyzet azonnali megoldására. Folytassanak nyílt és őszinte beszélgetést a viselkedés mögött húzódó motivációk megértése érdekében. Értékeljék újra a szabályokat. A rossz kommunikáció a fő oka annak, hogy a serdülők elszöknek otthonról. Ha mindenki nyugodt, az a megfelelő pillanat arra, hogy áttekintsék a szabályokat, következményeket és viselkedési elvárásokat. Kérjenek segítséget, ha a serdülő ismételten elszökik otthonról – ez azt jelzi, hogy a jelenlegi stratégiák nem működnek. Itt az ideje feltárni a valódi probléma gyökerét. A legjobb módja ennek, ha olyan mentálhigiénés szakemberhez fordulnak, aki a serdülők problémáira specializálódott.”