Az új kutatás folyamán egészséges, fiatal (19-27 éves) felnőtteken végeztek vizsgálatokat, erre alkalmas laborban, különféle környezeti körülmények közt. Az 51 alany szívverését minimális fizikai aktivitás, könnyű séta során mérték, közben eltérő hőmérsékletet és páratartalmat biztosítottak. Minden alany lenyelt egy, a test belső hőjét mérni képes kapszulát, ebből kaptak a kutatók a kísérlet során maghőmérsékleti adatokat.
Kiderült, hogy a szívverés már azelőtt gyorsulni kezd, hogy a test belső hőmérséklete emelkedésnek indulna. „Egyre több embert érintenek majd a hőhullámok és az ezekkel járó lehetséges veszélyek” – magyarázta Rachel Cottle, a kutatás résztvevője, sportegészségügyi kutató. Hozzátette, amennyiben sikerül feltárni, milyen helyzetek terhelik leginkább a szívet, tenni is tudnak ellene valamit.
Ötpercenként emelték a laborban a hőmérsékletet, a lassan sétáló alanyok 34 Celsius-fokos melegben mutatták a szívre nehezedő hőstressz jeleit – száraz levegő esetén 41 Celsius-fok volt ez a határ. A szív minden esetben 20 perccel előbb jelzett, mint ahogy a test maghőmérséklete emelkedésnek indult volna.
CSAK SAJÁT