A Máltai Szeretetszolgálat szatmárnémeti önkéntesei a hétvégén, szombatról vasárnapra virradóra lettek túl az első idei „mínuszos” éjszakai bevetésen, amikor hajléktalan embereket kutattak fel, teával, takaróval segítve nekik túlélni a fagyos éjszakákat.

Az általános szabály az, hogy ha mínusz 6-7 Celsius-fokra lehűl a hőmérséklet, megszervezik a csapatokat, amelyek a bajbajutottakon segítenek. Most egész hétre van beosztás. 

Az első éjszakát rövid megbeszélés indította: ki, hova, kivel megy, kiemelve ezzel azokat a helyeket, amelyeket a korábbi tapasztalatok szerint hajléktalanok felkeresnek. Megkönnyítette a munkát Nicu Creț jelenléte is, aki a Szatmárnémeti Sürgősségi Szociális Központ vezetője, legtöbb esetben névről ismeri a hajléktalan embereket.

Az önkéntesek két csapatban keresték fel a fedél nélküliek által „kedvelt” búvóhelyeket, ám sokszor a hóban látott lábnyomok is segítettek megtalálni a rászorulókat. Akik nagyon örültek a váratlanul érkezett segítségnek, a teának, takarónak és szendvicseknek.

„Vannak olyan helyek Szatmárnémetiben, ahol tudjuk, hogy nagy eséllyel hajléktalanokat találunk. Ilyen a Kisállomás (Déli Vasútállomás – szerk. megj.) környéke, ahol elhagyatott épületekben vagy vagonokban keresnek menedéket. Vannak, akik a hidak alatt, mások a strand környéki, ilyenkor üres épületekbe költöznek be. De találtunk segítségre szorulókat a Szamos-parton, a bokrok között, vagy a tömbháznegyedek pincéjében is” – magyarázta Bökényi Róbert fiókvezető-helyettes.

Mint megtudtuk, olyan is volt, hogy valakit egy szeméthalom aljában találtak meg, gyakorlatilag a hulladékkal takarózott.

A hajléktalanok legtöbbször huzamosabb ideje a szabad ég alatt élnek, de vannak ideiglenesen utcára kerültek is. „Tavaly történt, hogy ilyen hidegben egy családi konfliktus miatt utcára került egy anya a gyermekével. Szerencsére találkoztak az önkénteseinkkel, akik a hajléktalanszállóra vitték őket” – mondta Bökényi, hozzáfűzve: „Annak következtében, hogy évek óta az utcán élnek, nehezebben tudnak szocializálódni, és bizalmatlanok, ezért inkább a hideg ellenére is az utcát választják.”

A Máltai Szeretetszolgálat szatmárnémeti önkéntesei között van egy csoport, melynek fiatal tagjai kizárólag a hajléktalanok segítésével foglalkoznak. A gyerek-önkéntesek is kiveszik a részüket a munkából, ők a takarók és az élelem előkészítésében segítenek, de őket érthető módon nem engedik ilyesfajta éjszakai terepmunkára. Abban pedig, hogy segíthetnek, fontos szerepük van a szatmáriaknak is. Erre a programra nincs elkülönített költségvetésük, emiatt az elmúlt évben kapott, a jövedelemadóból felajánlott 3,5 százalékos összegekből gazdálkodnak.

Az első bevetés sikeresen zárult, tizenegy személlyel találkoztak, akik hálásan fogadták az élelmet és a takarókat. Őket a következő éjszakákon is felkeresik majd, de próbálnak új bajba jutottak nyomára is lelni – bízva benne, hogy minél kevesebb új rászorulót találnak a fagyos éjszakában.