Hétfőtől zajlik Kolumbiában a biológiai sokféleség megmentéséről szóló ENSZ-konferencia. A kéthetes maratoni tanácskozás célja felszabadítani a szükséges pénzforrásokat ahhoz, hogy a biodiverzitásban az emberiség által okozott pusztítás megfékezhető legyen, az erre vonatkozó 2030-as célkitűzéseket teljesíteni lehessen – írja az AFP, idézi a News.ro.

Kolumbia 150 őslakos népe egyikének a Pachamamához, azaz a Földanyához intézett imájával indították a COP16-ot Kolumbiában. Susana Muhamad kolumbiai környezetvédelmi miniszter nyitotta meg az ülést, aki átvette az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye 16. konferenciájának elnöki tisztét az első plenáris ülésen.

A biológiai sokféleségről szóló konferenciára – amely 23 000 regisztrált résztvevővel az eddigi legnagyobb – szigorú biztonsági intézkedések mellett kerül sor Caliban, az egyik délnyugati tartomány fővárosában, ahol a kormánnyal nyílt háborúban álló gerillacsoport fenyegetései miatt nagy a készültség.

Susana Muhamad felvázolta „egy sikeres COP” öt prioritását, mindenekelőtt „az őslakos népek és a helyi közösségek munkájának elismerése” fontosságát említve, mivel az ő területükön őrzik a biológiai sokféleség legnagyobb kincseit.

„El kell ismerni azoknak a politikai erejét, akik a biológiai sokféleség válságának és a megoldásoknak az élén állnak”, és „szükségünk van minden eszközre, amely az emberiség ősi tapasztalatából származik” – mondta. „Mi vagyunk a természet” – mondta a kolumbiai miniszter. „Az emberiségnek ebből a mély, szinte spirituális érzéséből kiindulva megteremthetjük ezt a közös célt, amelynek ugyanolyan fontosnak, sőt talán még fontosabbnak kell lennie, mint az ökológiai átállásnak és a gazdaság szén-dioxid-mentesítésének”, amely nagyobb médiafigyelmet kapott, mint az éghajlatváltozással foglalkozó COP (a következő három hét múlva lesz Azerbajdzsánban), a globális felmelegedés és a természet válságának összeegyeztetésére irányuló felhívások ellenére. „Cali 2024-ben fény lehet egy nagyon sötét világban” – bátorította az egyezmény 198 országának küldötteit, akiket vasárnap Antonio Guterres ENSZ-főtitkár arra szólított fel, hogy „a szavak helyett cselekedjenek”, mert „nem vagyunk jó úton”.

Két évvel ezelőtti vállalások

A COP15 két évvel ezelőtt fogadta el a történelmi jelentőségű Kunming-Montréal megállapodást, egy tervet, amelynek célja, hogy 2030-ig „megállítsák és visszafordítsák a földek, az óceánok és az élő fajok pusztítását”. Az országok vállalták, hogy a COP16-ra benyújtanak egy-egy „országos biodiverzitási stratégiát”, amely tükrözi a 23 globális célkitűzés teljesítéséhez szükséges erőfeszítésekből való részesedésüket. Ezek között szerepel a világ szárazföldi és tengeri területei 30%-ának a védetté nyilvánítása, a degradált ökoszisztémák 30%-ának a helyreállítása, a növényvédő szerek használatának és az invazív idegen fajok betelepítésének felére csökkentése, valamint évi 200 milliárd dollár mozgósítása a természet számára. Eddig azonban csak 34 ország tett eleget az ilyen átfogó stratégiák benyújtására vonatkozó kötelezettségvállalásának. Astrid Schomaker, a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) főtitkára szerint további 107 tagállam nyújtott be „országos célokat”, azaz kötelezettségvállalásokat a célok mindegyikére vagy egy részére vonatkozóan.

A számonkérhetőség és a finanszírozás a fő téma

A COP16-on a globális erőfeszítések nyomon követésére szolgáló mechanizmus részleteit is bemutatják várhatóan – vitathatatlan mutatókkal, amelyekkel az országokat elszámoltathatóvá lehet tenni, és a 2026-os COP17-en hiteles hivatalos eredménylistát lehet készíteni. Ezenkívül a gazdag országoknak a fejlődő országok által megőrzött növények és állatok genetikai adataiból szerzett nyereségének megosztásáról szóló tárgyalások a másik fő téma. Elsősorban kozmetikai és gyógyszeripari cégekről van szó.

Több finanszírozás kell és gyorsabb léptek

„Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy alulfinanszírozottak vagyunk ehhez a küldetéshez, hogy más finanszírozási forrásokra van szükségünk” – mondta a COP16 elnöke, és sürgette a fejlett országokat – amelyek várhatóan 2025-ig évi 20 milliárd dollárt biztosítanak –, hogy új kötelezettségeket vállaljanak. A Greenpeace civil szervezet hétfőn bemutatott jelentése riasztóbb képet fest, úgy becsüli, hogy a jelenlegi ütemben a 2030-ra kitűzött cél – az óceánok 30%-ának védelme – csak az évszázad végére valósulhat meg.

Az 1992-es terre de riói csúcstalálkozó óta, amikor a Biológiai Sokféleség Egyezményt létrehozták, az óceánoknak csak 8,4%-a vált védett tengeri területté, és a Greenpeace becslése szerint az óceánoknak csak 2,7%-a „erősen” védett az emberi tevékenységektől. „A kormányoknak fel kell gyorsítaniuk a ratifikációk ütemét, ha 2025-ben életbe akarják léptetni az Óceánok Világszerződését”, ami „az egyetlen módja” a 30%-os cél elérésének – mondta Megan Randles, a Greenpeace brit politikai tanácsadója a Caliban tartott találkozón.