Több mint 30 Celsius fok a különbség a növényzettel borított és a napnak közvetlenül kitett talaj hőmérséklete között, derült ki Hartel Tibor ökológus méréseiből. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezetmérnöki és Környezettudományi Karának oktatója szerint a talaj minőségétől függ, hogy hány fok lesz a városainkban.

A talaj termékenységének megőrzése kulcsfontosságú a városi hősziget-hatás mérsékléséhez, illetve ahhoz, hogy a városi növényzet továbbra is úgy nézzen ki, ahogy azt megszoktuk, hívta fel a figyelmet Facebook-bejegyzésében Hartel Tibor.

A termékeny talajhoz megfelelő minőségű biomassza-utánpótlásra – baktériumokra, gombákra, gerinctelenekre, növényekre –, valamint vízre és alkalmas hőmérsékletre van szükség, mutat rá az ökológus. „Ha megszakítjuk az organikus anyag utánpótlását – például kaszálással, túlzott legeltetéssel eltávolítjuk a biomasszát –, ha közvetlen és erős napsütésnek, valamint az egyre gyakoribb extrém melegnek tesszük ki ezt az ökoszisztémát, és az utolsó csepp vizet is elvezetjük, akkor nem csoda, hogy tönkretesszük a talajt” – fogalmazott a szakértő. Ha pedig tönkretesszük a talajt, nem tudjuk fenntartani a városi természetnek azt a képét, amit megszoktunk és amit magától értetődőnek veszünk, figyelmeztetett.

Hartel Tibor a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának udvarán három ponton mérte meg a talaj hőmérsékletét. A növényzettől függően több mint 30 fok különbség volt a leghűvösebb és a legmelegebb pont között. A szakember a következőket mérte déli 12:30 és 13:00 óra között, július 23-án:

• a lekaszálatlan, majdnem egész nap árnyékos területen a talajfelszín hőmérséklete 28,87 Celsius fok volt, 2 cm mélyen pedig 25,01 Celsius fok
• a lekaszálatlan, de majdnem egész nap napsütötte területen a talajfelszín hőmérséklete 45,64 Celsius fokra emelkedett, 2 cm mélyen pedig 32,69 Celsius fokra
• a lekaszált, napos területen 60,6 Celsius fokra emelkedett a hőmérséklet, 2 cm mélyen pedig 37,79 Celsius fok volt

Az ökológus emlékeztetett: a városban a talaj ökoszisztémájának fenntartását nehezíti a hősziget-hatás. Az aszfalt és a beton nappal magába szívja a hőt, éjszaka pedig leadja, így nehezebbé válik a lehűlés, az üvegházhatású gázok szintén foglyul ejtik a hőt, annak elillanását pedig a növényzet és a víz hiánya sem segíti. A hősziget-hatás ugyanakkor ördögi körhöz vezet: akik megtehetik, légkondicionáló berendezéseket használnak kánikula idején, ez pedig nagyobb energiafogyasztáshoz és az üvegházhatású gázok szaporodásához vezet.

Hartel Tibor szerint a hősziget-hatás mérséklésére minden városnegyedben külön testületnek kellene figyelnie, amelyben lakók, döntéshozók és szakértők is helyet kapnak. Ezek a testületek dönthetnének arról, hogy milyen mértékben szükséges a zöldövezetek kaszálása, a fák nyírása ahhoz, hogy a talaj ökoszisztémája nem menjen tönkre. Az ehhez hasonló közösségi gondolkodás elengedhetetlen lesz a ránk váró „nehéz időszakban”, véli az ökológus.