A 17. Kommunikációs Napok legjobban várt momentuma vitathatatlanul a Beton.Hofival való beszélgetés volt, rengeteg embert csalogatott a helyszínre Magyarország egyik toplistás hip-hop előadója. Olykor szívbe markol, aztán földbe döngöl, de valódi. Ha igazán ütős szövegre, penge elmére, iróniára, léleksimogatásra, rendszerkritikára, irodalmi utalásokra vagy önazonos kitárulkozásra vágysz, hallgass Beton.Hofit!

Tizenhetedik alkalommal szervezték meg a kolozsvári BBTE harmadéves kommos diákjai a Kommunikációs Napokat, melynek szlogenje A holnap gondolata ma volt. A szakmai konferenciára meghívták a rappert, akinek egészen különös kötődése van Erdélyhez. „Kolozsvári bevándorlók gyereke Pestről. A semmitmondó magyar nyelvű könnyűzene nyarának hirtelen tele” – így jellemezte magát velősen és ütősen Schwarcz Ádám, művésznevén Beton.Hofi, (nemcsak) a Z generáció egyik hatalmas favoritja.

Az utóbbi néhány évben újra trendi lett magyar zenét hallgatni, hiszen felbukkantak olyan alakok a zeneiparban, mint Azahriah, Pogány Induló, Carson Coma, Krúbi vagy éppen az imént említett KommNapok meghívottja. „A legtöbbünknél a magyar nyelvű szöveg egy más szintet képvisel, mint amit pár évvel ezelőttig meg lehetett szokni, így ismét sikk lett magyar zenét hallgatni” – magyarázza Beton.Hofi, majd hozzáteszi, ez számokban is látszik: 2020-2021-től majdnem megháromszorozódott a Spotify-felhasználók száma. Szóval tényleg igény volt a jó magyar zenére.

Szembe mersz nézni? A dicsőség mulandó

Ezeknek az új generációs előadóknak „nem büdös a munka”, saját univerzumukat építik fel, saját dalokat írnak, saját szöveggel, nekik is van koncepciójuk a videoklipekkel kapcsolatban. „Nagyon sok precedens van mostanában arra, hogy underground tartalommal vannak előadók a mainstream-ben. Szerintem erre jó bizonyíték az is, hogy relatív sikeres tudok lenni ebben” – meséli Ádi. Abban a kérdésben viszont borúlátó, hogy mennyire lesznek meghatározóak a dalai akár húsz év múlva is. Lukács Orsolya, a beszélgetés moderátora ugyanis feltette azt a kérdést, hogy vajon a streaming-korszakban rövidül-e a dalok élettarama, vagy épp ellenkezőleg. „Amikor a Bagira kijött, akkorát ment, hogy az volt a benyomásom, soha nem fog tudni kipörögni. Három évvel a Bagira után továbbra is a top 50-ben van. El lehet érni nagy pillanatokat, de úgy gondolom, húsz év múlva nem fognak emlékezni rá”. Ettől függetlenül Beton.Hofi trendalkotónak tartja magát, hiszen előtte nem volt jellemző az, hogy egy hip-hop előadó drum&bass (DnB) stílusban alkotott volna.

Perszónák csatája: amikor minden énünk igaz

A beszélgetés alatt érintették az apasebeket, a mentális problémákat és a társadalomkritikát is, amelyek szerves részei az előadó dalainak. Magyarország egyik leghíresebb alkotójaként nem lehet ugyanis megspórolni azt, hogy szembenézz, megküzdj és bírálj. Magaddal, a múltaddal, a rendszerrel, amelyben élsz.

„A szövegírás és a magamban való kutatás egy csomó olyan tanulsággal járt, amit nem feltétlenül kényelmes számomra felismerni, belátni és elfogadni. Hogy lehet az, hogy teljesen önazonosnak érzem azokat a dühös számaimat, amikben konkrétan egy szeparatista merénylő vagy bankrabló vagyok, de ezek mellett azokat is, ahol nagyon puhán fogalmazok, ahol adok a bennem lévő kedvességből, törődésből? Mindkettőt azonosnak érzem. Akkor most teljesen skizofrén vagyok? Nem árulok el túl nagy titkot azzal, ha azt mondom, édesapám inkább erre a bankrablóra hajazott zömében az időnek. Ha teljesen azonosulni tudok magamban az ő bizonyos részeivel, de közben tudok könnyed, vicces és játékos is lenni, akkor melyik vagyok én? Ha ezek a tulajdonságok egy dobozban vannak, mi lehetek én? Számomra az egyetlen valós válasz annyi volt, hogy valószínűleg doboz vagyok.

Nagyon definitív a karakterem szempontjából az apai seb, de hogy ne csak negatívat mondjak édesapámról, nagyon jó humorú ember volt. De hova lehet tenni valakit, aki egyik pillanatban fegyveres rabló, a másik pillanatban pedig az egyik legkellemesebb társaság? Hát valószínűleg sehova. És én ezt a sehova tételt, vagy mindenhova tételt alkalmazom a művészetemben. Egyszerre vagyok a Bagira és az Árvahouse, és valószínűleg jól megférnek a dobozban. Inkább az okoz problémát a saját életemben, és azzal tudnak sokan azonosulni a hallgatóim közül is, hogy ezek a perszónák bennem konfliktusban állnak egymással. Vannak bizonyos részeim, amik szégyellik a másikat, vagy dühösek a másikra. Ennek a valódi feszültsége jelenik meg a dalaimban, és valószínűleg ezért ennyire átélhető és szerethető” – mondta el szinte levegővétel nélkül Schwarcz Ádám, ami arra enged következtetni, hogy ezeket a gondolatokat már százszor megrágta, most pedig egy kolozsvári szakmai konferencián osztja meg a közönségével, remélve, hogy hidakat épít ezáltal is.

És hogy milyen lesz a holnap Ádija?

Beton.Hofi az eddigi legjobb évének könyveli el az ideit. „Nagyon hálás vagyok azért, hogy ezt újra el tudom mondani, mert a 2024-es évet megtörtségben töltöttem. Idő kellett, ameddig összeesek és újra felállok, úgy is mondhatjuk, hogy az idei év gyümölcse 2024 padlója. Ilyen se volt még, hogy ennyi zene legyen előre betárazva, de több lemeznyi anyag kész van. Húznék egy vonalat a karrieremben, és még csak most kezdődik el igazán az, amit a rap-ről gondoltam” – ezzel az erős kijelentéssel teljesen felcsigázta a hangulatot az előadó, aki az eddigi legjobb anyagát ígéri a közönségének.

(Nyitókép forrása: Beton.Hofi Facebook-oldala)