Időben kell készülni az influenzaszezonra: tanítani a gyerekeket az óvintézkedésekre és kérni az oltást
Érdemes időben felkészülni az influenzaszezonra, megtenni a szükséges óvintézkedéseket, hogy elkerüljük a fertőzést, és beadatni a védőoltást, javasolja Tar Gyöngyi. A Hargita megyei tisztifőorvos a Maszol megkeresésére kifejtette, az influenza leginkább a szövődmények miatt lehet veszélyes, oltással minimálisra lehet csökkenteni a megfertőződés kockázatát.
Bár a néhány napos lehűlés után újra felmelegedett az idő, és úgy tűnik messze még a légúti megbetegedések szezonja, már most foglalkozni kell a témával, annál is inkább, mert a gyerekek iskolába, óvodába járnak, a közösségben pedig hatványozott a megfertőződés veszélye, a kicsik pedig behurcolják a családba a tipikus szezonális kórokozókat, mutatott rá a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.
Tanítsuk a gyerekeket az óvintézkedésekre!
Tar Gyöngyi hangsúlyozta, a védekezés azzal kezdődik, hogy betartjuk az alapvető óvintézkedéseket, és erre megtanítjuk a gyerekeinket is. A higiéniai szabályokat mindenki ismeri, erre emlékeztetni kell a gyerekeket: a kézmosás fontosságára, arra hogy nem a tenyerünkbe, hanem a könyökhajlatunkba tüsszögünk, a használt papír zsebkendőt nem dobáljuk szét, mert arról is terjedhetnek a kórokozók.Másik fontos íratlan szabály, hogy ha már megbetegedtünk, ne menjünk közösségbe. A bevásárlást ne csúcsidőbe végezzük, kerüljük a tömeget, a zsúfolt helyeket. Ez különben az influenzaszezonban az egészségesekre is érvényes, mert ezzel lecsökkenthető a megfertőződés kockázata, a „találkozás” az ilyenkor keringő vírusokkal, baktériumokkal.
A beteg – köhögő, tüsszögő – gyereket a szülők ne vigyék iskolába, óvodába, köri tevékenységekre, hívja fel a figyelmet a tisztifőorvos. Rámutatott, a beteg gyerek megfertőzi a társait, de neki sem jó, ha lázasan, fájó fejjel kell összpontosítson. A gyerekek egészsége gyorsan helyreáll, és az elmaradt tanulnivalót is sokkal gyorsabban bepótolják „tiszta fejjel”, mintha az influenza tüneteivel küszködve kellene figyeljenek.
Ezeket az óvintézkedéseket a pandémia alatt mindannyian megtanultuk, de el kell magyarázni a gyerekeknek is, általában a kisebbek is jól reagálnak, szívesen „védik” a nagymamát, nagytatát a fertőzéstől, sőt átadják az információkat a társaiknak, akiket otthon nem készítenek fel.
A védekezés másik pillére az oltás
Már tavaly óta megváltozott az influenza elleni vakcina beszerzésének módja: a családorvosok írják fel receptre, és a gyógyszertárakban kell kiváltani, emlékeztetett Tar Gyöngyi. Azt tanácsolja, érdemes időben lépni, amíg még van oltóanyag a patikákban, másrészt azért, hogy legyen idő, hogy a vakcina még a szezon elején kifejtse hatását. Mint ismeretes a 18 év alatti gyermekek, a 65 év feletti felnőttek, várandós nők és a krónikus betegségben szenvedő 45 év feletti személyeknek a védőoltás ingyenes, de recepttel bárki féláron szerezheti be. A tisztifőorvos szerint, a gyerekek immunizálása is javallott, hiszen az ő immunrendszerük még nincs teljesen kifejlődve, „felkészülve”. „Az immunrendszerünk védekezőképessége attól javul, hogy találkozik a kórokozókkal és így megtanul védekezni ellenük, a gyerekek immunrendszere még keveset tapasztalt, szüksége van a tanításra, erre pedig az oltás kiválóan alkalmas” – részletezte a szakértő. Hozzátette, az immunrendszer a megbetegedés során is „tanul”, de fertőzés általában kellemetlenségekkel jár, és a szövődmények, valamint a mások megbetegítésének a kockázatával. „Nem az oltóanyag, hanem a betegség a veszélyes” – összegezte Tar Gyöngyi.
A vírusok „köpönyegforgatók”, ezért szükséges minden évben az oltás
Az oltóanyag egy szezonra véd, úgy állítják össze, hogy a leginkább terjedő három-négy vírustörzset tartalmazza, mutatott rá a járványtani orvos. „A vírusok köpönyegforgatók, újabb és újabb törzsek szelektálódnak, a legéletképesebbek terjednek, melyek be tudják csapni az immunrendszerünket. Ezért minden évben a víruskutatók járványtani módszerekkel kiválasztják azt a három-négy törzset, melyeknek a legvalószínűbb a terjedése, és ezekből készítik el az oltóanyagot. Ezért van szükség az újraoltásra” – részletezte Tar Gyöngyi.
Arra is kitért, sokan azzal érvelnek az oltás ellen, hogy a beoltottak is megfertőződnek, ez valóban előfordulhat, hiszen rengeteg vírustörzs terjed, de a leggyakoribbak benne vannak a vakcinába, így ha nem is nullára, de jelentős mértékben csökkentik a megfertőződés kockázatát.
A koronavírus elleni védekezés már nem indokolt
Korszerű, könnyen beadható, minimális mellékhatásokkal járó oltóanyagok vannak forgalomban, megéri beadatni, hiszen ezzel megússzuk a betegséget, az esetleges szövődményeket, és azt hogy másokat is megfertőzzünk a környezetünkben, mondta a tisztifőorvos. „Csak annak az oltásnak a felvételére biztatunk, amit tényleg érdemes” – tette hozzá.
Például a koronavírus-fertőzés nagy mértékben visszaszorult, Hargita megyében naponta kevesebb mint tíz esetet jelentenek, ezért az oltást csak azoknak a krónikus betegeknek javasolják, akiknek legyengült az immunrendszerük. Jelenleg nem is tartanak raktáron koronavírus elleni vakcinát.Tar Gyöngyi azt is példaként említette, hogy amint a feketehimlő megszűnt világszerte, kivezették a védőoltást, hiszen nem indokolt. A feketehimlő, a variola vírusa jelenleg csak két laboratóriumban van elzárva, ha valahonnan mégis előkerülne, esetleg az olvadó jégtakaróból, akkor nagyon gyorsan újra oltani kellene, hiszen ötven százalékos az elhalálozási rátája. Az oltóanyag létezik, így bármikor be lehet vetni.
Visszatérve az influenza elleni védőoltásra, a tisztifőorvos elmondta, annak a mellékhatásai elenyészőek, különösen a jótékonyak mellett. A túlérzékenyeknél egy-két napig jelentkezhetnek ízületi fájdalmak, enyhe levertség, a szúrás helyén fájdalom. „Mindezt érdemes elviselni a vakcina védőhatásáért” – összegzett Tar Gyöngyi.
Mint megírtuk, az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) pár hete hívta fel a figyelmet a védőoltás fontosságára, emlékeztetve, hogy bár a rendkívül gyorsan terjedő influenzát sokan banálisnak tartják, sok esetben elhalálozáshoz vezethet. Becslések szerint a szezonális influenzajárványok évente akár 50 millió megbetegedéshez vezetnek az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban, és 15-70 ezer ember halálát okozzák.
CSAK SAJÁT