Ebben az évben születnek a béta-generációs gyerekek, közülük az elsők – cikkünk megjelenése pillanatában – már néhány hetesek. Ennek a nemzedéknek a tagjai alapvetően a mesterséges intelligencia (AI) világában nőnek fel, ami nemcsak egy eszköz lesz számukra, hanem a mindennapi életük aktív része, amely befolyásolja az életüket, a tanulásukat és később a munkavégzésüket is.

Gergely Orsolya szociológust, a Sapientia – EMTE csíkszeredai karának adjunktusát, számos tudományos-ismeretterjesztő előadás szakértőjét arról kérdeztük, milyen kihívásokkal kell szembenézzenek a most születő, új nemzedék tagjai, mi határozza meg az életüket. Arra is kíváncsiak voltunk, miként hidalhatóak át a szakadékok a nemzedékek között, annál is inkább, hogy a digitális bevándorlók és a digitális bennszülöttek között éles a határ.

A 2024. december 31-e után születettek a béta-nemzedék tagjai, a generációváltásra éppen azért jelölték ki ezt az időpontot, mert most van a választóvonal, amikor a ChatGTP már bárki számára hozzáférhető, rengeteg AI-alkalmazással találkozunk a hétköznapokban, tehát a következő éveket a mesterséges intelligencia fémjelzi, mutatott rá Gergely Orsolya.

A világesemények határozzák meg a generációk közötti határvonalakat

A szociológus kifejtette, a különböző generációk közötti határvonalakat egy nagy világesemény határozza meg. A baby boomer generáció tagjai a második világháború után születtek, az előttük járó „csendes generáció” képviselői pedig a két világháború között. Az X generáció – a hatvanas, hetvenes évek gyerekei – ők már egy modernizáltabb világban, a televízió korában látták meg a napvilágot. Bár ijesztő, de ha belegondolunk a televízió megjelenése és elterjedése is világraszóló esemény volt, szintén jelentős mértékben hatott a társadalomra, mutatott rá Gergely Orsolya. Az 1980 és 1995 között születettek az Y-generációsok, a számítógépek elterjedésének generációja, akik már iskolás korukban találkoztak a számítógéppel, hisz 1981-ben kezdődik az otthoni számítógépek tömeggyártása – még akkor is, ha a romániai gyermekek ehhez nem azonnal fértek hozzá, mondta a szakember. A Z generációhoz tartoznak az 1995 után születettek. Ezt a generációt az internet megjelenése és elterjedése határozza meg, az alfa generációt pedig az okostelefon elterjedése, hiszen 2012-től már gyakorlatilag mindenki számára hozzáférhető az okos-eszköz. A generációs időszakok rövidültek, jelenleg tizenkét-tizenöt évet ölelnek át, mutatott rá a szociológus. Hozzátette, a kutatók szerint, a béta-generációnak a mesterséges intelligencia lesz a meghatározóbb életeseménye.

Az általános jellemzőket befolyásolja az egyén élethelyzete

Az évszámok, határvonalak általános jellemzőket határoznak meg, ez nem jelenti azt, hogy ezek az adott időszak szülötteire egyformán érvényesek, figyelmeztetett Gergely Orsolya. Mint mondta, az általános jellemzők irányvonalak, de sok minden függ attól, hogy egy adott család, a falu, város közössége hogyan működik, milyen értékek mentén szerveződik. Az egyén munkája szintén meghatározó lehet, hiszen például ha kétkezi munkát végez, nem olyan hangsúlyos az online jelenléte.

A nagy generációs jellemzőket befolyásolja az élethelyzet, az egyén érdeklődési köre, a munkája, a környezete. A legtöbb gyereknek ma már van okos-eszköz hozzáférése, de még mindig vannak mélyszegénységben élők, akiknek nem ez a meghatározó, hanem a betevő falat, vagy hogy ki tudják-e fűteni a lakást.

„A béta generáció minden tagjára nem lesznek érvényesek az általános jellemzők, és nyilván nincs nagy a különbség a 2024 decemberében és a 2025 januárjában született gyerekek között. Az irányvonalak adottak, de a határok képlékenyek” – magyarázta a szociológus.

Rengeteg kihívás vár az alfákra és a bétákra

Az elmúlt években egyre inkább tematizálódott, hogy a robotok, a digitalizáció elveszi az emberek munkáját. Az már valószínű, hogy az alfa és hangsúlyosan a béta generáció tagjainak életét meghatározza majd, hogy milyen típusú tudásra, készségre, képességre lesz szükségük ahhoz, hogy a munkaerőpiacon lehetőséget, az életnek értelmet találjanak, taglalta Gergely Orsolya. A monoton és rutinszerű feladatokat végzésére valószínűleg nem lesz szükségük, miközben az X és az Y generációsok életében ez még jelen van.

Másik kihívás a digitális biztonság, az alfák és a béták számára nagy feladata lesz, hogy figyeljenek az adataikra, az online jelenlétükre, arra hogy mit és mennyit mutatnak meg magukból, és annak mi lesz a következménye. Például tíz-tizenöt évvel ezelőtt az egyetemen tanították a médiatudatosságot, ami most már az általános iskola ismeretanyaga kell legyen: sokkal hamarabb kell tudni és használni, hívta fel a figyelmet a szakértő.

A globális kihívásoknak is meg kell felelniük a legújabb nemzedékeknek. Gergely Orsolya felidézte, kisdiák volt, amikor az osztálytársai valamit elkaptak a szüleik beszélgetéséből, hogy Irakban háború van, akkor az atlaszból kellett kikeresse, hol van Irak. „Valami híreket tudtunk, de nagy rálátásunk nem volt dolgokra. Ehhez képest, amikor a nagyobbik gyerekem előkészítő osztályos volt, képben volt az ukrán–orosz háborúval” – példázódott a szakértő. Hozzátette, megjelentek a globális összefüggések, hatások, a globális szempont, ami befolyásolja az alfák, és a béták életét, életszemléletét. „Nem elég tudniuk, mi történik a faluban, a városban, ki lesz a polgármester, kik verekedtek össze, hanem az is hatással lesz az életükre, hogy a világ többi részén mi történik, és arra folyamatosan kell reflektálniuk. Ezt még az Y-generáció sem gyakorolja, pedig már ebben él” – fejtette ki Gergely Orsolya.

A globális kihívások között a szakértő kiemelten említette a klímaváltozást. Felidézte, 1989 előtt a pedagógus szülei hazafias munkában kellett gyűjtsék a diákokkal a papírt, az üveget. A most született gyerekek már úgy nőnek fel, hogy számukra az újrahasznosítás nem kérdés, ezeket az információkat megkapják, jelen van a klímaszorongás.

Pozitívumok: kényelmesebb lesz az életük, jobban figyelnek a mentális egészségükre

A sok ijesztő tényező mellett az alfák és a béták esetében pozitívum, hogy az életük kényelmesebb, kiszámíthatóbb lesz, sokkal programozhatóbbá tehetik, mondta Gergely Orsolya.

Rámutatott, az Y-generáció csak felnőtt korában találkozott az érzelmi intelligencia fontosságával, holott adott helyzetben – munkaközösségben, iskolában – fontosabb lehet annál is, hogy valaki mennyire „okos”. Nagyon erős pozitívum, hogy az alfa és a béta nemzedék nagyon korán találkozik ezzel a fogalommal, emiatt oda is figyelnek majd a mentális egészségükre. Nem csak arra figyelnek, hogy brokkolit és spenótot egyenek, hanem arra is, hogy a mentális egészséget meg kell őrizni, a problémákat meg kell előzni, ha mégis megjelennek, foglalkozni kell velük.

Nem igaz, hogy az alfáknak vagy bétáknak sokkal könnyebb lesz, bár a ház előtt töltik az elektromos autót, és telefonról irányítják a fűtést, viszont az életük minden területét és percét behálózza a közösségi média, a feladat. A korábbi nemzedékek számára megnyugtató tudat volt, hogy ha valamit megtanultak, szereztek arról egy diplomát, és értettek hozzá, akkor az egy életre érvényes volt, az alfák és a béták viszont állandóan újra kell képezzék magukat.