A romániaiakat a háború, a magas árak és egy esetleges élelmiszerválság aggasztja leginkább. A politikai elégedettség Ukrajnával egy szinten van.

A háború jelenti a legnagyobb külső fenyegetést a közép- és kelet-európai lakosság felének (52%) , ezt követik a növekvő árak (37%) és a migráció, menekültek (36%) - derül ki a Kantar felméréséből, amelyet a HotNews összegzett. A romániaiak hasonló mértékben aggódnak a háború (50%) és az emelkedő árak (37%) miatt, de – a régió átlagához képest – lényegesen jobban aggódnak a növekvő szegénység (43% vs. 29%), az esetleges hosszabb ideig tartó élelmiszer- vagy vízválság (24% vs. 12%) vagy az emberek közötti gazdasági különbségek növekedése (27% vs. 20%) miatt.

A közép- és kelet-európai emberek többsége mérsékelten elégedett az életével, és a pozitív értékelésben a család a legfontosabb tényező. Az életükkel való általános elégedettség tekintetében Ausztria, Románia és Bulgária meghaladja a regionális átlagot. Ausztriában a legmagasabb az elégedettségi szint mindhárom dimenzióban: családi, szakmai és társadalmi élet terén.

A romániaiak elég közel állnak az osztrákok elégedettségi szintjéhez a családi élet tekintetében, de nagyobb távolságra vannak a szakmai, de különösen a társadalmi élet tekintetében.
Az ukránok mellett a szlovákok és a magyarok elégedettségi szintje mindhárom dimenzióban a legalacsonyabb. A regionális rangsor második helyezése az elégedettség tekintetében ellentmondásosnak tűnhet, tekintve, hogy a románok nagy arányban (43%) aggódnak a szegénység növekedése miatt, ami jóval meghaladja a régió átlagát.

Carmen Pătrașcu, a Kantar Románia vezérigazgatója így magyarázza: „Más tanulmányokból tudjuk, hogy a romániaiak az életükkel legelégedettebb európaiak közé tartoznak. A családi élettel való elégedettség magas szintje (77 százalék) arra utalhat, hogy a család kompenzáló tényező a különböző gondjaikért. A család erős érzelmi és társadalmi támogatást nyújt, ami enyhítheti a gazdasági bizonytalanság negatív hatásait. Ezek az eredmények a realizmus vagy az óvatosság jelei is lehetnek: a romániaiak elégedettek lehetnek jelenlegi helyzetükkel, de a gazdasági bizonytalanság és a gazdasági változásokkal szembeni vélt sebezhetőség miatt félnek a jövőtől. Sokan közülük még mindig jól emlékeznek a 2010-es válságra.”

A család anyagi helyzetével való elégedettség ugyanolyan mintát követ, mint az élettel való általános elégedettség: a legmagasabb értékeket Ausztriában (77%), majd Romániában (75%) és Bulgáriában (70%), a Cseh Köztársaságban (69%) és Szlovákiában (64%), és alacsonyabb értékeket Magyarországon (52%) és mindössze 33%-ot Ukrajnában.

A jövedelemmel való elégedettség és a jövővel kapcsolatos aggodalmak között fordított arányosság figyelhető meg: minél elégedetlenebbek az emberek a jövedelmükkel, annál jobban aggódnak a pénzügyi jövőjük miatt. Még az optimistább országokban, például Bulgáriában, Romániában és Ausztriában is a lakosság fele aggódik a pénzügyi jövő miatt.

Közép- és Kelet-Európában csak minden ötödik ember elégedett azzal, hogy országa demokráciája milyen irányt vesz, hogyan kormányozzák, és kik képviselik őt a politikában. A politikai élettel való elégedettség nagyon alacsony a posztkommunista országokban (általában 20% alatt van, egy kis kivételtől eltekintve a Cseh Köztársaságban), a polgárok minden országban nagyon szkeptikusak.
Ez alól Románia sem kivétel, ahol 10-ből csak 1 ember elégedett azzal, hogy politikai szinten (elnök, kormány, parlament, stb.) képviseltetik magukat, ami a legalacsonyabb érték Ukrajnával (9%), Bulgáriával (13%) és Magyarországgal (14%) együtt. A romániaiak ugyanilyen elégedetlenek azzal, hogy mennyire független az igazságszolgáltatás (12%), vagy azzal, hogy hogyan működik az államigazgatás (helyi polgármesterek/tanácsok, központi hatóságok, minisztériumok, stb.), mivel csak 15%-uk elégedett.

Régiónkban az élet értelmének megtalálása a legtöbb ember számára kulcsfontosságú érték. Mindegyik országban mintegy 80% egyetért azzal az állítással, hogy az utóbbi időben többet gondolkodik azon, hogyan tölti az idejét, és mely tevékenységek jelentenek számára értelmet . Romániában a legmagasabb az egyetértési arány, 87% ért egyet ezzel az állítással.
A közép- és kelet-európai emberek több mint fele szeretne tovább élni és kevesebbet dolgozni (kivéve Magyarországon és Ukrajnában, ahol ez az arány alacsonyabb). Bulgáriában és a Cseh Köztársaságban támogatják leginkább a munka és a magánélet egyensúlyát.

Az egészségesebb életmód a lakosság fele számára fontos hozzáállás Ausztriában, Romániában, Magyarországon és Bulgáriában, míg a szlovákok és a csehek kevésbé törődnek vele (csak kb. 1/3-uk).