Egy új tanulmányban olyan emberi csontokat elemeznek, amelyeket több ezer évvel ezelőtt temettek el a mai Dél-Spanyolország területén egy barlangban – írja a Live Science alapján a 24.hu portál. A nyomok arra utalnak, hogy a korabeliek formálták a maradványokat, és talán meg is ették az elhunytak húsát és csontvelejét.

A leletek között akad egy szerszámként használt emberi sípcsont és egy emberi koponyából készített ivópohár. Hasonló bizonyítékokat az egész régióban feltártak már, ami arra utal, hogy az itt élők és a halottaik közötti kapcsolat alapvető fontosságú és rendkívül komplex volt.

Zita Laffranchi és Marco Milella, a Berni Egyetem bioarcheológusai, valamint Rafael Martínez Sánchez, a Córdobai Egyetem régésze legalább 12 ősi nyughely maradványait vizsgálta meg, a leletek a Córdobától mintegy 70 kilométerre délkeletre fekvő Mármoles-barlangból kerültek elő. A helyszínt különböző időszakokban lakták ősi emberek.

Az elemzett csontok többségét 1998 és 2018 között tárták fel. A kutatók hét felnőtt és öt gyermek vagy fiatal maradványait azonosították, akiket az időszámítás előtti 5-2. évezredben temettek el, nagyjából a neolitikum és a bronzkor között.

A mikroszkópos analízis azt mutatta, a csontokat szándékosan törték meg, talán azért, hogy a bennük lévő velőt megegyék. Felszínükről a húst is eltávolították.

Egy olyan sípcsontot is felfedeztek, amelynek csiszolásai és gödrei azt sugallják, hogy eszközként használták. A szakértők szerint az egyik, 35-50 éves férfitól származó koponyából pedig feltételezhetően ihattak a korabeliek.

Úgy tűnik, a térség lakói eszközöket készítettek a halottakból, és a kannibalizmus sem állt távol tőlük. Ez azt sugallja, hogy összetett hitvilágot alakítottak ki az elhunytakkal és a másvilággal kapcsolatban.