A munkahelyi túlterheltség és stressz egészségre gyakorolt, akár életveszélyt jelentő hatása bizonyított, de nehezen kimutatható, mondta el a Maszol megkeresésére dr. Opris Zsolt. A sepsiszentgyörgyi munkaorvost annak kapcsán kérdeztük, hogy amint megírtuk, nem olyan régen mindössze két hét leforgása alatt ugyanabban a kórházban két rezidens-orvos veszítette életét.

Az egészségügyi minisztérium vizsgálatot indított, hogy állhat-e a halálesetek háttérében az orvosok túlterheltsége. „Meg kell vizsgálnunk, hogy van-e összefüggés a munkaprogram, az esetleges túlterheltség és a tragikus végkifejlet között” – mondta az esetről Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.

Pokoli munkatempó a kórházban?

A két elhunyt rezidens orvos kollégái „pokoli munkatempót” emlegetnek, azt állítják előfordul, hogy akár 30-32 órát is dolgoznak egyhuzamban. Gyakran a betegápolók, a beteghordozók munkáját is ők végzik, általában kimerültek, panaszkodnak a pályakezdő orvosok.

Eddig megállapították, hogy a két elhunyt rezidens, és a kollégáik nemrég koronavírus-, és influenzafertőzésen estek át, ám nem tudtak szabadságot kivenni, maszkot viselve folytatták a munkát.

A gasztroenterológia vezetője szerint ezen az osztályon van a legtöbb beteg az egész kórházban. Súlyos betegeket kezelnek, gyakoriak az elhalálozások. „Minden évben vannak első- és másodéves rezidensek, akik elhagyják a szakterületet, mert nem bírják" – mondta Anca Trifan, a Szent Spiridon Kórház gasztroenterológiai intézetének vezetője.

A stressz, a túlterheltség „rátesz egy lapáttal”

Manapság minden munkahelyen van stressz, időnként vagy folyamatosan, kisebb vagy nagyobb mértékben, mondta el Opris Zsolt. Hozzátette, a munkahelyi túlterheltség és stressz egészségre gyakorolt, akár életveszélyt jelentő hatása bizonyított, de nehezen kimutatható.

A két rezidens orvos halála kapcsán kifejtette, bármilyen alapbetegségeik voltak, a stressz, a túlterheltség biztosan súlyosbította a helyzetet, „rátett egy lapáttal”, még ha a hatása is nem is fejezhető ki pontosan százalékos értékben.

Vannak munkakörök, melyek hagyományosan stresszesek, például az orvosok, a vezető beosztásban dolgozók, a forgalomirányítók munkájának mindennapi velejárója, hiszen ha egy orvos rossz döntést hoz az a beteg életébe is kerülhet, a vezetők tévedése miatt munkahelyek, emberek megélhetése kerülhet veszélybe, a forgalomirányítók hibája katasztrófát is okozhat, részletezte a szakember. „A felelősség és a stressz kéz a kézben járnak” – összegezte Opris Zsolt.

Saját tapasztalatból látja, hogy egy cégen belül is kimutatható, hogy a túlterhelt, nagy felelősséggel járó munkakört betöltők esetében gyakrabban fordul elő a magas vérnyomás és a cukorbetegség, mint azoknál, akik a termelésben dolgoznak, fizikai munkát végeznek, de nem annyira leterheltek.

A munkaorvos egy nagyvállalat példáját hozta fel, ahol az irodai és a fizikai munkát végzők nagy vonalakban ugyanolyan a korosztálybeli megoszlás, mégis az előbbiek 40-45 százalékának van magas vérnyomásos, szív-érrendszeri, vagy cukor-problémája. A fizikai munkát végzők esetében ez az arány mindössze 5 százalék, holott az életvitelük, és az étkezésük nem egészségesebb, mint a magasabban iskolázott kollégáiknak.

„Érgyilkos” betegségeket okozhat

A stressz miatt megemelkedhet a vérnyomás, a kortizolszint, kialakulhat a cukorbetegség. Ezek az úgynevezett „érgyilkos” betegségek, az erek károsodása nyomán pedig bekövetkezhet a szívinfarktus, agyi keringési zavarok, agyi infarktus, figyelmeztet az orvos. Ezért fontos szűrővizsgálatokkal idejében feltárni a kezdődő betegségeket, majd időben kezelni, mert a szövődményeik lehetnek életveszélyesek.

A stressz, a túlterhelés esetén gyakori a kiégés, a stresszoldó szerek használata – ami adott esetben szer-abúzushoz vezet – alkoholizmushoz, drog-, gyógyszer-függőséghez.

„Szerencsére még nem tartunk ott, mint a japán, dél-koreai szörnyű munkakultúrák, ahol egyre gyakoribbak a túlórák, a túlterheltség miatti elhalálozások, a stressz miatt öngyilkosságok. Mindez a nyugati, európai civilizációra nem jellemző, de néha megjelenik” – mutatott rá a munkaorvos.

A másodlagos megelőzés, ha meggátoljuk a meglevő betegség szövődményeinek kialakulását. Az elsődleges prevenció, ha a betegség kialakulását előzzük meg, ennek a stresszmentes élet lehet az egyik kulcsa, ám ez nem minden esetben oldható meg, mutatott rá Opris Zsolt.

Hozzátette, munkahely-szervezési elemekkel a stresszfaktorok egy részét mellőzni lehet. „Ha valakinek azt mondjuk nézze át és összesítse a táblázatot, de súlyos következményekkel jár, ha téved, nem lehet kivenni a strasszfaktort” – mutatott rá Opris Zsolt. Viszont a munkakörnyezetet lehet úgy alakítani, hogy az ne tetézze a felelősséggel járó stresszt. Ha valaki nagy felelősséggel járó munkát végez, azt nem kell még azzal is tetézni, hogy a főnöke reggeltől estig utasítgatja, vagy leszidja. Ezeket a plusz stresszfaktorokat ki lehet venni az egyenletből.

Figyeljünk az életvezetésre, a minőségi szabadidőre!

Akinek nagy felelősséggel járó, stresszes munkahelye van, figyeljen az életvezetésére, a minőségi szabadidőre, ne vigye haza a munkahelyi problémákat, törekedjen a munka-magánélet harmóniájára, tanácsolja az orvos. Hozzátette, a fiatalabb nemzedék ebből a szempontból sokkal egészségesebben gondolkodik, mint az idősebbek: a saját egyéni érdekeiket is szem előtt tartják a karrier-építés, a munkahely-választás, a munkavégzés során.

Opris Zsolt szerint, ez a különbség a neveltetésből is adódik, hiszen évtizedekkel ezelőtt, még azt tanácsolták a szülők a gyerekeiknek, törekedjen a jobb életre, és ez alatt elsősorban az anyagi körülményeket értették. Azt semmiképpen nem mondták, hogy ne dolgozz túl sokat, ne stresszelj!

Egy ideje viszont a gyerekeket azzal indítják útnak a szüleik, hogy legyenek boldogak, ez pedig generációs szemléletváltást eredményezett. A fiatal nemzedék inkább a boldogságot választja a gazdagság ellenében, nem vállalnak szívesen olyan munkát, feladatot, amivel sokat lehet ugyan keresni, de tönkreteszi az egészségüket, nem szavatolja a nyugodt, kiegyensúlyozott életet.

Az átalakulás most zajlik, így nehezen megítélhető, milyen hatással lesz a társadalomra, de biztosan lesz változás, véli az orvos. Meglátása szerint, ezeket a problémákat meg kell oldani, nem lesz választásunk, hiszen hiába lesz „boldog” mindenki, ha belehalhatunk egy egyszerű vakbélműtétbe, mert nem lesz sebész, aki a műtétet elvégezze. Több forgatókönyv is lehet: vagy áttestáljuk ezeket a feladatokat a mesterséges intelligenciára, a technológiára, vagy kialakulnak a hiányszakmák, és akik ezeket mégis bevállalják annyit fognak keresni, amennyit „nem szégyellnek”.

Megfelelő személyt a megfelelő munkakörbe!

Akinek problémája van a stresszmenedzsmenttel, nem bírja a fokozott terhelést, eleve ennek tudatában kell pályát válasszon. Aki szorong, pánikol, ne menjen például forgalomirányítónak, mert összeomlik a stressz hatása alatt, figyelmeztetett Opris Zsolt.

Másrészt van akinek nagy a stressztűrő képessége, sőt szereti a pörgést, stresszként éli meg a stresszmentes munkahelyet, mert unatkozik.

Már az iskolában a pályaválasztási tanácsadás során figyelni kellene arra, hogy ki milyen munkakör betöltésére alkalmas, húzta alá Opris Zsolt.