Tavaly két felkavaró eset irányította a figyelmet a munkahelyi stressz, a toxikus munkakörnyezet veszélyére.

Tavaly októberben egy 27 éves bukaresti lány szívrohamban halt meg a munkahelyén. A szemtanúk azt állították, hogy a munkáltatója nem volt hajlandó mentőt hívni, miután a nő összeesett. Csak miután másodszor is elájult, hívták a kollégái a 112-es segélyszámot, de a beavatkozás már megkésett. A tragédia hátterében az állt, hogy a vállalat korábban úgy döntött, kötelezi az alkalmazottakat, hogy visszatérjenek az irodába, ami feszültséget és felmondási hullámot váltott ki.

Korábban, az elmúlt év augusztusában egy temesvári munkaponttal is rendelkező multinacionális vállalat 33 éves munkatársa lett öngyilkos. A munkaadója egy nappal azelőtt felszólította, hogy mutasson be egy teljesítményjavítási tervet, vagy mondjon fel.
A Maszol által megszólaltatott szakértők egyetértettek abban, hogy a hosszú távra tervező munkáltatók általában belátják, hogy ha egészséges munkakörnyezetet teremtenek, az javítja a teljesítményt. Ha mégis nagy a stressz a munkahelyen, mindenképpen segítséget kell kérni, jelezni a problémát a munkatársaknak, a középvezetőknek, a munkáltatónak, de a szakszervezetet, a munkafelügyelőséget, a munkaorvost is be lehet vonni. Végső esetben pedig, változtatni kell, új állás után nézni, mert a munkahelyi stressznek az egészségre káros hatásai lehetnek.

Segítséget kell kérni, szövetségeseket keresni, bizonyítékot gyűjteni

A szakmai tanácsadó szerint, első lépésben érdemes a kollégákkal egyeztetni, köztük szövetségeseket keresni, és bizonyítékokat gyűjteni az indokolatlan túlterhelésre, a túlhajszolásra. Doru Șupeală a Panorama megkeresésére kifejtette, a munkavállalóknak nagy segítséget jelenthet, ha szerveződnek, és például szakszervezetet alapítanak. A húsznál több alkalmazottat foglalkoztató vállaltoknál erre megvan a törvényes lehetőség.
A munkahelyi visszaélések esetén a munkafelügyelőség megoldás lehet, ott be lehet jelenteni a történteket, a panaszokat. A felügyelőség minden panaszt kivizsgál, elméletileg végére jár a dolgoknak.

Egy tragédiának vannak előzményei

Minden munkaadó arra kell törekedjen, sőt ezt jogszabály is előírja, hogy a munkahelyi stresszt a lehető legalacsonyabb szintre csökkentse, kordában tartsa, fogalmazta meg megkeresésünkre Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője. Hozzátette, az évek során sokat változott a munkatörvénykönyv, a munkaszerződések is rugalmasabbá váltak, a munkakörnyezet is megváltozott, ám a jogszabályok egy része már elavult. „Új, korszerű törvényekre lenne szükség, hogy szélesebb skálán tudjunk ellenőrizni” – mutatott rá a főfelügyelő.

Kifejtette, például az otthoni munkavégzés során nem egyszerű követni, négy vagy éppen 18 órát dolgozik a munkavállaló, mekkora nyomás nehezedik rá, hogy igazolja, elvégezte a feladatait.

A bukaresti, temesvári tragikus esetek kapcsán Ördög Lajos felidézte, az elmúlt években Kovászna megyében is volt egy hasonló: egy postai alkalmazott lesz rosszul munkavégzés közben, majd életét veszítette. Összetett kérdés, hogy mi vezet az ilyen tragédiákhoz, de általában jellemző, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol ilyen előfordul, korábban már sok a panasz a stresszre, az erőltetett munkatempóra. Például a postánál is hasonlóak a munkakörülmények.

„Ha vizsgálatot indítunk az ilyen tragédiák után, általában kiderül, hogy nem véletlenül fordulnak elő” – összegezte tapasztalatait Ördög Lajos.

Sok múlik a felügyelők hozzáállásán

A főfelügyelő rámutatott, minden hozzájuk beérkező panaszt kivizsgálnak, ám sok tényezőn múlik, hogy tudnak-e a kialakult helyzeten változtatni.

Többek között azon, hogy az eljáró munkafelügyelőnek milyen a hozzáállása, a hozzáértése. Köztük is vannak, akik rugalmasan tudnak viszonyulni a megváltozott körülményekhez, de vannak, akik kevésbé. Nagyon sok múlik a munkaadón, hogy mennyire hajlandó gyakorlatba ültetni az ellenőrzés során megfogalmazott javaslatokat.

A munkafelügyelőségnek, a szakszervezetnek, a munkaorvosnak, a munkaadónak is kompetenciáik szerint megvan a feladata az ilyen helyzetek kezelésében, megoldásában. Már az látszik, hogy vannak vállalatok, ahol sok a panasz, és vannak, ahol egyáltalán nincs, vagy csak elvétve. Időben kellene fellépni ott, ahol nagy az elégedetlenség.

A munkaadónak érdeke az egészséges munkakörnyezet

Ördög Lajos úgy véli, a munkaadónak érdeke, hogy jó légkört teremtsen a munkahelyen, hiszen azzal növekszik a hatékonysága, de ezt nem látja be mindenki. „Más idők voltak, amikor sorban álltak a jelentkezők, ha meghirdettek egy állást, de ma már ez nem jellemző. Például a fuvarozásban, ahol általában nagy a hajtás azt tapasztaljuk, hogy a sofőrök váltogatják a munkahelyet. Tehát az a cégvezető tudja megtartani a jó munkaerőt, aki észreveszi a problémákat, levonja a megfelelő következtetéseket, és időben lép” – részletezte Ördög Lajos.

Meglátása szerint, lényeges a különbség a hosszú távra berendezkedő, és a gyors haszonra hajtó munkaadók között.

A stressz lecsapódik a munkavállaló egészségi állapotában

A munkaorvosi gyakorlatban jól tetten érhető, ha egy munkahelyen fokozottan jellemző a stressz, ez lecsapódik az alkalmazottak egészségi állapotában, fogalmazta meg a Maszolnak Dr. Opris Zsolt munkaorvos. Kifejtette, a kötelező, időszakos munkaorvosi vizsgálatok során általában erre fény derül, sőt objektíven mérni is lehet, a közismerten nagy stresszel járó munkafeladatok esetében a hatás kimutatható.

A munkaorvos feladata a munkahelyi körülmények felmérése is, ez a munkahelyi kockázatokra nem terjed ki, de nem árt, ha az orvos, amikor átvesz egy vállalatot, nem csak az igazgató irodájáig jut el. Vannak egyedi és kirívó esetek a munkahelyi zaklatásra, a szadista főnökre, ezeket nem lehet általánosítani, hívta fel figyelmet Opris Zsolt.

A fokozott stressz, a munkahelyi zaklatás krónikusan megnyilvánulhat egy szorongásos kórképben, kiégés szindrómában, akár pszichoszomatikus megbetegedésben, például egy magas vérnyomás makacsságában, nehezen kezelhetőségében.

A hosszan tartó stresszel járó folyamatok, nagy felelősséggel járó, vagy határidős munkák, mind stresszt jelentenek, ám kirívó következményeket, öngyilkosságot ritkán szoktak kiváltani, ellenben egyéb problémákat igen, pszichoszomatikus megbetegedéseket, szorongást, kiégést. Ezek is nagy problémát jelentenek, de ritkán tragikus végkimenetelűek. A munkahelyi stressz direkt vagy közvetett módon lehet jelen. A közvetlen, ha a munkavégzés jellegéhez tartozik, például a nagy szakmai felelősség esetén. A könyvelő nagy anyagi kárt okozhat, ha elront egy összeadást, a tanár egy gyerek jövőjét sodorhatja veszélybe, az orvos pedig a páciens életét, ha hibázik. A közvetett stresszforrások elsősorban a munkakörülményekhez kapcsolódnak, a túl rövid határidők, a bántalmazó főnök, a munkahelyi zaklatás, a túl nagy elvárás.

Megfelelő személyt a megfelelő munkakörbe!

Az éremnek mindig két oldala van: a megfelelő személyt kell megtalálni a megfelelő munkahelyre, van akinek nagy a stressztűrő képessége, sőt szereti a pörgést, stresszként éli meg a stresszmentes munkahelyet, mert unatkozik.

Már az iskolában a a pályaválasztási tanácsadás során figyelni kellene arra, a gyerek alkalmas vagy sem egy adott munkakörre. Mint ahogy természetesnek vesszük, hogy aki korlátozott a mozgásban, nem megy ipari alpinistának, viszont kiválóan alkalmas egy irodai munkára, több szempontot is érdemes megvizsgálni, hogy a fiatal olyan pályát válasszon, ahol jó eséllyel el tud helyezkedni, és megállja a helyét. Például vannak törvényi korlátozások is, a pszichés betegségek, zavarok esetében nem tölthető be pedagógusi állás.

A párbeszéd célravezetőbb, mint folyamatosan új szakembereket keresni

Munkaorvosként meg tudják teremteni a dialógus-platformot, felhívják a munkáltató figyelmét a problémákra, és javaslatokat tudnak megfogalmazni a stresszfaktorok csökkentésére. A kivitelezés már a munkaadón múlik, ez az ő lehetősége és erkölcsi felelőssége.

A hosszú távra tervező munkaadók általában rájönnek arra, hogy az egészséges munkakörülmények biztosítása növeli a termelékenységet. Ezért sok esetben előfordul, hogy inkább a középvezetőt cserélik le, és nem hagyják, hogy a keze alatt dolgozók közül havonta többen is felmondjanak. A jelenlegi munkaerőpiaci körülményeket tekintve, minden vállalatnak kihívás, hogy betöltse az állásokat, megfelelő munkaerőt találjon. Éppen ezért egyszerűbb megszabadulni attól a szadista főnöktől, akitől menekülnek a beosztottak, minthogy folyamatosan újabb és újabb szakembereket keresni.

Általában az a munkaadó, aki hosszú távra tervez, nemcsak a munkaalkalmassági papírt akarja, hanem várja a munkaorvos visszajelzéseit, és megfogadja a javaslatait, hiszen az alkalmazottak első védekezési mechanizmusa az, hogy felmondanak, új lehetőség után néznek.