A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két oktatója, Dr. Barabás Réka egyetemi tanárnak és Dr. Benedek József akadémikusnak ítélték a Magyar Tudományos Akadémia rangos tudományos elismeréseit – adtuk hírül múlt héten. A két díjazottat kérdeztük a kitüntetésről, a legfontosabbnak érzett szakmai megvalósításukról és arról, hogy mit látnak jelenleg a legnagyobb kihívásnak, nehézségnek a tudományos tevékenységükben.

Dr. Barabás Réka egyetemi tanár, a BBTE Magyar Kémia- és Vegyészmérnöki Intézetének oktatója a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-érmét veheti át májusban, míg Dr. Benedek József akadémikus, a Kolozsvári Magyar Földrajzi Intézet egyetemi tanárának munkásságát az MTA Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjjal jutalmazza – döntötte el a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága.

„Abban hiszek, hogy a jövő értelmiségét neveljük”

„Örülök, mert úgy érzem, elismerést kap a munka, amit végzünk. Sok egyetemi kollégával nap mint nap sokféle feladatot látunk el: tanítunk, kutatunk, programokat szervezünk, és úgy vélem, hogy a nagyközönség ezt nem mindig látja. Jó érzés, ha a díj által egy kicsit rálátnak erre, akik nem akadémiai közegben dolgoznak” – értékelte a díjat Dr. Barabás Réka a Maszolnak. Mint mondta, meglepte a díj, sőt már az is, hogy rágondolt magyarországi felterjesztője. 

Elmondta, kollégáival munkájukat nem nyolcórás műszakban végzik, hanem szívből.

„Sokszor még este tízkor is rám ír egy diák, hogy elújságolja, sikerült valamit elkészíteni. Ugyanis szakköröket is szervezek a diákoknak, ahol kipróbálhatják, hogy maguk szereljenek össze eszközöket, próbálják működtetni. A munkánk nem mennyiségben mérhető, ezt az ember szívből csinálja, függetlenül attól, hogy mennyi a fizetés” – mondta el.

Hogy ezt mennyire így gondolja, az is mutatja, hogy nyolc, Németországban töltött év után tért haza a családjával, és természetesen itt messze nem németországi szintű bért kap, de kiemelte: „sosem azt néztem, hogy mennyi a fizetés, hanem, hogy mi a munka. Pont olyan lelkesen kezdtem el itt is dolgozni”.

„Tanítjuk a diákokat, a jövő felelős, magyar értelmiségét neveljük. Én ebben hiszek”– árulta el hitvallását. Ezzel összhangban fontos számára a tudománynépszerűsítés és a közösségszervezés. Kalotaszegen, ahol hétvégi házuk van, a Kolozsváról elszármazott barátaikkal közösen rendezvényeket – csűrmozit, csűrszínházat, falunapokat – szervezett az elmúlt években. Úgy véli, az Arany János-érem ennek is szól, hogy nemcsak az egyetemen, hanem általában közösségi ember, és erre buzdítja a diákjait is, hogy a társadalom hasznos tagjai legyenek. 

Kérdésünkre elárulta, nem volt céljuk emigrálni, Németországba tanulni mentek, és hazatértek azért is, mivel fontosnak tartották, hogy gyermekeik magyarul tanuljanak. Hazatérve az állami támogatású magyar vegyészmérnök-képzés újjáéledésének kezdeteibe csöppent bele oktatóként, majd dékánhelyettes is lett. Célja, hogy magas szintű vegyészmérnök-képzés és kutatás is legyen az egyetemen, és egy erős csapatot alkossanak a kollégákkal.

Amire a legbüszkébb, hogy a Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet létszámban nőtt 14-ről 19-re, és hogy behoztak új képzéseket. „Nagyon büszke vagyok arra, hogy a magyar vegyészmérnök alapképzés folytatásaként 2016 létrehoztuk a magyar mesterképzést is a mérnök hallgatóknak. Erre azóta is töretlenül vannak érdeklődők” – számolt be Dr. Barabás Réka.  

Kihívás, hogy ne veszítsük el az új generációkat

Amit a jelen nagy kihívásának lát az részben a kutatás alulfinanszírozottsága, hiszen ezek főként pályázatokból működnek, amikor lejárnak, további munka híján, sok esetben elmennek a fiatal kutatók. Másrészt, úgy véli, a gyerekek természettudományok iránti érdeklődését és nyitottságát elérni nagy kihívás ma. Úgy gondolja, a hozzáállás itt a gond, és a pénzhiány nem lehet érv, ha például iskolai kísérletekről van szó, hiszen nagyon sok eszköz olcsón beszerezhető, bevihető iskolába.

„Lévén, hogy a kémia egy nagyon empirikus tudomány, nagyon sok kísérletet kellene végezni az iskolákban. Ilyenkor jönnek az ellenérvvel, hogy nem engedélyezik a vegyszereket. Ez nem állja meg a helyét, hiszen egyszerű, szinte konyhai anyagokkal nagyon érdekes, izgalmas kísérleteket lehet végezni” – mutatott rá. Azt is fontosnak tartja, hogy szakmai útbaigazítás mellett, de úgy tanuljanak a gyerekek, hogy közben kipróbálják, mit hogyan lehet összeállítani. Mindez időt és kreativitást igényel a tanár részéről, de „elveszítjük a generációkat”, ha nem ilyen az oktatás, figyelmeztet.

Benedek József: „tudományos munkám elismerése a díj”

„A díj nagyon megtisztelt, mert a magyar tudományosság legrangosabb intézménye, azt MTA adományozza. Ugyanakkor az egyik legjelentősebb elismerése tudományos tevékenységemnek. Az utóbbi középpontjában a térbeli egyenlőtlenségek, a regionális fejlődés, a fenntartható fejlődés, illetve a város- és területfejlesztés komplex kérdéskörei állnak” – értékelte a neki ítélt Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény díjat Dr. Benedek József, a Kolozsvári Magyar Földrajzi Intézet egyetemi tanára a Maszolnak.

Nemzetközi premier a fenntarthatóság mérésében

„Az elmúlt öt év legfontosabb megvalósításának a Romániában és Magyarországon végzett fenntarthatósági vizsgálatokat tartom, a fenntarthatóság helyi szintű mérési eredményeit” – számolt be. A vizsgálatot a BBTE Fenntartható Fejlődés Kutatási Központja végezte romániai vonatkozásban, a magyarországi vizsgálat pedig közös projekt volt, tette hozzá.

„E mutatók jelentősége, hogy települési szinten teszik láthatóvá a fenntartható fejlődés állapotát környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziók mentén. Olyan összetett mérőszámról van szó, amely komplexitása révén képes helyi szinten lokalizálni és mérni a fenntarthatóságot. Ezt a módszertant Romániában – világviszonylatban is elsőként – 2021-ben alkalmaztuk, így nemzetközi premiernek számít” – magyarázta el.

Kihívás a tehetséges fiatalokat megtartani

Az akadémikus meglátása szerint a jelenlegi legégetőbb kihívás a tehetséges frissdiplomások egyetemi szférában, illetve országon belül tartása, ami véleménye szerint nem csak anyagi kérdés, hanem a szervezeti kultúrával is kapcsolatos.

„Képtelenek vagyunk megtartani a sok tehetséges fiatal diplomást az állami finanszírozású kutatói hálózatban.Személyes tapasztalatom, hogy a legtehetségesebb doktoranduszaink közül igen kevesen maradnak az egyetemi, illetve a kutatási rendszerben. Ezt szakmai szempontból és magánemberként is nagyon sajnálom” – fejtette ki. Hozzátette, bár azok a magán vagy közintézmények, ahol a fiatalok dolgozni kezdenek, szakmai szempontból jól járnak, azonban ott nem kutatómunkát végeznek, így ez veszteség a kutatásnak.

Az intézmények „tehetetlensége” mögött úgy véli, csak részben játszik fontos szerepet a támogatások hiánya. „Kapcsolatban van egyfajta szervezeti kultúrával is, illetve azzal, hogy az egyetemek elsősorban az oktatási funkcióra fókuszálnak, erre kapják a támogatásuk nagy részét. Ami egyetemi támogatásként kutatási tevékenységekre beérkezik, az nagyrészt pályázati alapú, és ez a másodlagos funkciója az egyetemeknek” – mutatott rá.

Kiemelte azt is, hogy ez nem egyetlen egyetem, hanem általánosságban a romániai egyetemi szféra kihívása. „Hogyan tartson a rendszerben olyan oktatókat is, akik ugyanakkor jó kutatási eredményeket tudnának felmutatni, illetve az oktatási funkcióról leválassza-e a kutatást, és a kutatókat önálló státusban foglalkoztassa?” – fogalmazta meg a kérdést Dr. Benedek József.

Elmondta, amellett, hogy a felsőoktatási intézmények és támogatási rendszereik sem úgy épültek fel, hogy egy ilyen szétválasztást lehetővé tegyenek, „rendkívül erős a nyugati intézmények elszívó kapacitása, amivel nehezen tudunk versenyezni” – jegyezte meg.

Kapcsolódó

Kolozsvári magyar egyetemi oktatókat díjaztak

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) két oktatója részesült rangos tudományos elismerésben.

Babeș-Bolyai Tudományegyetem BBTE egyetem kitüntetés