Az országban egyre inkább mutatkozó gazdasági nehézségek ellenére továbbra is nagy az érdeklődés a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozata iránt. Alapképzésen hozták a tavalyi csúcsszintet, a magiszteri képzésen pedig nőtt a jelentkezők száma.

Dr.Markó Bálint egyetemi tanár, a Magyar Tagozatért, az oktatásért, versenyképességért és kihelyezett tagozatokért felelős rektorhelyettes a Maszol megkeresésére elmondta, a jelentkezők száma örömre ad okot, hiszen a gazdasági nehézségek megmutatkozhattak volna az egyetemi jelentkezésekben is.

Másrészt általában évről-évre csökken a sikeresen érettségizők száma országosan, azonban a sikeresen érettségiző magyar középiskolások számát tekintve sikeresebb évet zárunk, s ezt a pozitív trendet tükrözik a BBTE magyar tagozatának adatai is.

A BBTE a 2025–2026-os tanévre 5598 tandíjmentes helyet hirdetett meg az alapképzésre felvételizőknek, emellett több, mint 10 000 tandíjköteles hely áll az érdeklődők rendelkezésére, ugyanakkor alapképzésen 3 000 hely a távoktatásra és csökkentett látogatású oktatásra jelentkezők számára. A mesteri képzéseken az egyetem 3 633 tandíjmentes és közel 7 000 tandíjköteles helyre várta a jelentkezőket.

A jelentkezők alapképzésen 267 program (nappali, illetve csökkentett látogatású képzés), valamint 241 mesteri program (nappali, illetve csökkentett látogatású képzés) közül választhattak.

Az első, júliusi felvételi időszak idején közel 20 000 felvételi dossziét nyújtottak be az érdeklődők a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által meghirdetett alap- és mesteri képzésekre. Magyar tagozatra több mint 2500 dossziét nyújtottak be.

„Az összkép megfelel a tavalyinak, amikor a magyar tagozat csúcséve volt. Az alapképzésen tetten érhető egy enyhe csökkenés, de a magiszteri szinten növekedés tapasztalható, ami azt jelzi, nőtt az igény a továbblépésre, a további tudásszerzésre” – mutatott rá Markó Bálint.

Széles spektrumban volt túljelentkezés

Sok területen volt nagy verseny, túljelentkezés, számolt be a rektorhelyettes. E téren a jogtudomány viszi a pálmát, a magyar diákoknak fenntartott helyekre több mint háromszoros túljelentkezés volt. A különböző filmes szakokon szintén több mint hárman pályáztak egy helyre, az óvodai és elemi oktatás pedagógia szakokra majdnem háromszoros volt a túljelentkezés. Ez nemcsak Kolozsváron alakult így, hanem Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben is.

A pszichológia szakon is nagy volt a verseny, közel 2,5-szeres volt a túljelentkezés. Sokan jelentkeztek a digitális média szakra, ahol 2,6-os volt a túljelentkezés, és a kinetoterápiára, ahol 2,4-szeres.

A magiszteri képzés esetében a szociális munkához kapcsolódó szakokon majdnem háromszoros volt a túljelentkezés, a klinikai pszichológiára, amit néhány éve indítottak, 2,86-os. Az interkulturális mediáció szakra, ami a református tanárképző kar magiszteri programja, több mint kétszeres volt a túljelentkezés.

„Ez azt jelzi, hogy széles spektrum iránt van nagy érdeklődés, több szakon nagy a konkurencia” – mutatott rá Markó Bálint.

Mindig vannak kevésbé népszerű szakok – ezek fenntartása közszolgálat

Továbbra vannak szakok, melyek nem annyira népszerűek, vagy azért mert szűk pászmán mozognak, vagy mert országosan, magyar nyelvterületen, vagy akár egész Európában jellemző ez a trend, mondta a rektorhelyettes.

Vannak jobb évek, amikor ezeken a szakokon is fentebb kúsznak a számok, és vannak gyengébb évek, amikor alacsonyabb a jelentkezés, de olyan még soha nem fordult elő, hogy valamelyik szakra ne jelentkezett volna senki. Markó Bálint pozitív példaként említette a geológiát, melyet az évek során sikerült „szépen feltornázni”. Kitettebbek ugyanakkor a filozófia, a néprajz-szakok, az ökológia.

Az oktató több ízben is kifejtette, azoknak az egyetemek, amelyek közszolgálati jellegűek, mint például az állami fenntartásúak, nem az a dolguk, hogy a munkaerő-piacot, hanem hogy a társadalmat kiszolgálják, és ezt a koncepciót követi a BBTE is, így hosszú távon sem kell tartani alapképzések megszüntetésétől, összevonásától.

Ahol komoly felvételit szerveznek, jellemzően kisebb a lemorzsolódás

Változó, hogy milyen szakokon van kisebb-nagyobb lemorzsolódás, szögezte le kérdésünkre Markó Bálint. Hozzátette, általában az jellemző, hogy ahol komoly szakmai tudásra alapozó felvételi vizsgát szerveznek, kisebb a lemorzsolódás, mert aki bejut, készül a tananyagra, ezenfelül energiát fordít rá, és érzi, hogy megdolgozott a bejutásért. Ahol lazábbak a bejutási kritériumok, megtörténik, hogy könnyebben feladják.

Az egyetemi karok hatásköre, hogyan szervezik meg a felvételit, az egyetem vezetősége központilag azt bátorítja, hogy a szakmai kritériumok is jelenjenek meg, mondta Markó Bálint. Hozzátette, például a biológián, informatikán, geológián, de sok más szakon is felvételi vizsga van, míg több karon úgynevezett korai felvételit tartanak, például a tavasz során tantárgyversenyt, mely egyenes bejutást jelenthet több diák számára. Vannak olyan felvételi vizsgák, mint például a jogon, ahol a logikára próbálnak rátapintani, a készségeket mérik fel, nem a lexikális tudást.

Akkor is jelentkezhet a lemorzsolódás, ha a diákok az adott szakról kevés információval rendelkeztek, a középiskolában nincs hozzáköthető tantárgy, és menet közben döbbennek rá, hogy nem erre számítottak.

A harmadik tényező a „nehézség”, ám az előző két szempont befolyásolja, hogy mit éreznek nehéznek a diákok. „Az egyetemi oktatók folyamatosan próbálják adaptálni a tananyagot az elvárásokhoz, bizonyos szint alá azonban egyértelműen nem lehet menni” – szögezte le a rektorhelyettes. A tananyag, a tantervi kommunikáció a diáksereg összetételétől is függ, másként alakítják, ha például minden diák reál-beállítottságú, és másként ha egy részük már a középiskolában találkozott az ismeretekkel, és a többiek pedig nem.

Ősszel is lehet majd jelentkezni

Zajlanak a visszaigazolások, a helyelfoglalások, de már látszik, hogy amint az előző években, idén is szerveznek őszi felvételit, az elmúlt évekhez hasonlóan több szakon lesznek elérhető helyek, hívta fel a figyelmet a rektorhelyettes. A helyek egy része fizetős lesz, ám érdemes ezeket is kihasználni, hiszen a BBTE tandíjai alacsonyak, karok szintjén változnak ugyan, de országos tekintetben az alsó –, középsávba tartoznak, nem érik el az országos átlagot, és semmiképpen nem mennek fölé.

Kapcsolódó

BBTE nyári felvételi: A pszichológia és a közgazdaság vezeti a népszerűségi listát

Az első ülésszak idején több mint 18 000 iratkozó nyújtotta be felvételi dossziéját a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által meghirdetett alap- és mesteri képzésekre, a 2025-2026-os tanévre.  

egyetem Babeș-Bolyai Tudományegyetem BBTE felvételi

Ezen kívül lesznek még államilag támogatott, ingyenes helyek is. Markó Bálint javasolja például a sepsiszentgyörgyi duális képzést, ahol a közgazdaság-tudomány területén üzleti partnerekkel együtt zajlik az oktatás, a diákoknak alkalmuk lesz szinte rögtön dolgozni, de ugyanitt a környezettudomány terén is indul a duális képzés, ugyanígy az alkalmazónál lehet felerészben tanulni-dolgozni.

Újdonság, hogy ősztől újra meghirdetik a magyar irodalom és néprajz kettős szakot. Ez az első kettős szak, amit sikerül újra beindítani a Bologna-rendszer életbelépése után. A kilencvenes években az egyik legkedveltebb szak volt, hiszen lehetővé teszi, hogy az irodalom mellett olyan tudást szerezzenek a hallgatók, aminek birtokában tanárként más világot tudnak megnyitni a kisdiákok előtt, de szakemberként is tág lehetőségeket kínál.

A második felvételi ülésszakra 2025. szeptember 5. és 15. között kerül sor. A felvételi naptár tartalmazza a jelentkezési időszakot, a felvételi vizsgákat, az eredmények kifüggesztését, a fellebbezések benyújtását, a helyek megerősítését, a fennmaradó helyek újraelosztási időszakát; ezt a BBTE-n belül az egyes karok határozták meg.

A költségcsökkentő intézkedések nem befolyásolják az oktatás színvonalát

A megszorító intézkedéseknek senki nem örül, de arról gondoskodnak, hogy ezek az egyetemen ne befolyásolják az oktatás színvonalát, szögezte le Markó Bálint.

Hozzátette, meg kell emelni az oktatók óraterhelését, belső megtakarítást célzó intézkedéseket is hoztak, de ezek nem érintik a diákokat. Központi szinten még jöhetnek a diákokra is vonatkozó megszorítások, például az ösztöndíjak periódusának lerövidítése. Egyelőre várják a konkrétumokat, de az egyetem a maga során még nem hozott ilyen jellegű szigorításokat.

„Azt szeretnénk, hogy a diákjainkat legkevésbé érintsék ezek a folyamatok, mindent megteszünk a magunk során, például a bentlakás, a menzák biztosításával, hogy a körülöttünk zajló krízis hatását minimalizáljuk” – szögezte le a rektorhelyettes.

Hozzátette, az elmúlt időszakban megnőtt a BBTE pályázatainak száma, és az Európai Uniótól lehívott összegek nagysága. Az egyetem ilyen értelemben is országos listavezető, a legnagyobb összeget és a legtöbb pályázatot hívják le az egyetemek közül.

Az „Erasmus-kosaruk” is a legnagyobb az ország egyetemei között, nagyon sok lehetőség van arra, hogy a diákjaik külföldön tanuljanak egy félévet, vagy ott végezzenek gyakorlatot.

Belső forrásokból is nyertek támogatásokat, abban bíznak, ezek nem szűkülnek be, egyrészt mert a túlnyomó része külső forrásból származik, független a jelenlegi költségvetési helyzettől, másik része pedig már eleve szerepelt a költségvetésben, lekötött keret, szögezte le Markó Bálint.