Visszaéléseket követtek el Ilie Bolojan szerint a foglalkoztatási támogatásokkal. A kormányfő szerint ezt nem folytathatják tovább. A Maszol által megkérdezett szakember szerint a probléma ismert volt és a márciusi sürgősségi kormányrendelet orvosolta.

A joghézagok kihasználásával visszaéléseket követtek el Ilie Bolojan szerint a foglalkoztatási támogatásokkal. A felmerült problémák orvoslására a munkaügyi minisztériumot kérte fel, mert lehet, hogy ennek a néhány tízmillió lejes költségvetési hatása kicsinek tűnhet, de az igazságos szabályok és a közpénz megfelelő felhasználásába vetett bizalom a tétje – magyarázta.

Csütörtöki Facebook-bejegyzésében a kormányfő hangsúlyozta: csak úgy lehet egészséges alapokra építeni egy gazdaságot, ha korrekt szabályok vannak és a közpénzt felelősségteljesen költik. Márpedig az állami programokat kivizsgálva visszaéléseket és nagyon gyenge eredményeket találtak. Ilyen a foglalkoztatási program is, amelynek részeként a munkaadók egy éven át havi 2250 lej támogatást kaptak, ha több mint hat hónapja munkanélküli vagy 45 évnél idősebb személyt, vagy pedig gyermekeit egyedül nevelő szülőt alkalmaztak. A szubvenció megkötéseként a munkaadónak legalább 18 hónapig kellett fenntartania a munkaviszonyt, csakhogy a gyakorlatban ez nem minden esetben működött az eredeti elképzelés szerint.

A kormányfő szerint tavaly 13 200 személy munkavállalását támogatták, de azok nem építkezéseken vagy ipari területen helyezkedtek el, hanem több mint felük, 6816-an őrző-védő cégeknél. Bolojan szerint önmagában már ez is gyanús lehetett volna, viszont az még inkább, hogy ezek a vállalatok elsősorban Bukarest és környékén, Gorj és Galac megyékben koncentrálódtak. „Egyes esetekben ugyanazokat a személyeket többször is támogatták. Gyakorlatilag egy személyt alkalmaz egy cég, megkapja a támogatást, majd a munkaviszony a munkavállaló felmondása miatt megszűnik. Később ugyanaz a személy alkalmazottként tűnik fel egy másik cégnél, amelyik ismét igényli a támogatást” – magyarázta a miniszterelnök, aki szerint miközben egymás után különböző vállalatok megkapták a szubvenciót, az érintett személyeket valójában nem sikerült hosszú távon integrálni a munkaerőpiacra.

Meglátása, hogy a törvény nem volt teljesen egyértelmű, akiknek pedig ellenőrizni kellett volna nem végezték el a feladatukat. „Nem folytathatjuk tovább” – hangsúlyozta Bolojan, aki szeretné, ha olyan intézkedéseket hoznának, amelyekkel azokat támogatják, akik valóban a reálgazdaságban dolgoznak.

Pozitív változás

Ez jó eséllyel meg is fog történni, Békési Csaba, a Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója ugyanis a Maszolnak elmondta, hogy a Bolojan által bemutatott problémát gyakorlatilag már orvosolták a márciusban kiadott sürgősségi kormányrendelettel.

A szakember közölte: a Bolojan által említett problémáról tudtak és többször is jelezték, hogy a joghézagot cégek kihasználják, kérelmezték intézményen belül a korrekciót. Bihar megyében ugyan kevés eset volt, de például a Gorj megyei tavalyi belső vizsgálatok rávilágítottak a jogszabály sebezhetőségére, amit főleg a kevésbé digitalizált rendszerekben tudtak kihasználni. Ennek nyomán beiktattak egy új kitételt, amelynek értelmében, ha egy szubvencionált munkavállaló a 18 hónapos határidő előtt felmond, akkor utána 24 hónapig nem lesz támogatható az újabb munkavállalása. A sürgősségi rendeletben amúgy a korhatárt 45 évről 50-re emelték – jegyezte meg Békési, hozzátéve, hogy harminc napon belül az alkalmazási normáknak is el kell készülniük.

A szakember közölte azt is, hogy tavaly nem kötöttek szubvencionált szerződéseket, a Bolojan által említett számok gyakorlatilag a 2024-ben kötött szerződések teljesítését mutatja.

Kapcsolódó

Támogatást kapnak a hátrányos helyzetű munkavállalók, de a cégek is, ha alkalmazzák őket

Stabil munkahelyteremtésről, az aktív foglalkoztatási eszközök bővítéséről és a munkanélküli-biztosítási rendszer hatékonyabbá tételéről fogadtak el sürgősségi rendeletet.

munkavállalók munkáltatók állami támogatás kormányrendelet munkanélküliség

Békési Csaba jónak tartja az új programot. Főleg a fiatalok munkavállalásának támogatását üdvözölte, mert szerinte a javukra megítélt stabilitási támogatás – amelynek értelmében az első évben havi 1000 lejt, a második ében havi 1250 lejt kapnak – bevezetése elősegíti az itthon maradásukat. A szakember tapasztalata szerint a fiatalokat kevésbé foglalkoztatják a nyugdíjak, viszont ez az adómentes plusz pénz ösztönző lehet a számukra. Ráadásul könnyebben elfogadhatnak egy munkahelyet, merthogy közismert, hogy bérezési szempontból eléggé magasak az elvárásaik, de a szubvenció révén akár egy kisebb fizetést kínáló állásba is beleegyezhetnek. Hasznos ez a munkaadóknak is, akik könnyebben találhatnak alkalmazottat.

Kiemelte azt is, hogy a munkahelytámogatást kiterjesztették a többgyermekes munkanélküli anyákra, a volt elítéltekre és a fogyatékkal élőkre is. „Most az új kihívás, hogy mindehez anyagi hátteret is biztosítsanak, hogy a törvényt érvényesíteni tudjuk” – jegyezte meg Békési.