Január 1-jétől hatályba lépett a jogszabály, amely szerint törvényesen lehet foglalkoztatni a magánszemélyeknél alkalmi munkát végzőket, ám a gyakorlatban még mindig nem működik, mert a munkaügyi minisztérium nem indította el a háztartási szolgáltatások elektronikus platformját. A közbeszerzési folyamat befejeződött, várják a platform elindítását, mondta el a Maszol megkeresésére Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója.

A munkaügyi minisztérium január közepén már közzétett egy sor pontosítást a jogszabály alkalmazásával kapcsolatban, csak azt nem tudatta, mikortól ültetik azt gyakorlatba. A számítógépes rendszerre, a felszerelésre és a munkaerő-elhelyező ügynökségek alkalmazottainak képzésére 17,2 millió lejt fordított a szaktárca, ezt a pénzt az országos helyreállítási tervből (PNRR) fedezték.

A szabályozás legalább egyértelmű 

A 111/2022 törvény szabályozza tehát az alkalmi háztartási tevékenységek végzését egy magánszemély – háztartási szolgáltató – által egy másik természetes személy – háztartási kedvezményezett – javára, kizárólag 15 lej értékű utalványok formájában nyújtott díjazás ellenében, tájékoztat a minisztérium. A jogszabály előírja, hogy a háztartási szolgáltatónak legalább 16 évesnek kell lennie, és nem lehet a kedvezményezett családtagja. A felnőtt háztartási alkalmazottak legtöbb napi 12 órát, a 16 és 18 év közöttiek pedig napi 6 órát dolgozhatnak.

A törvény szerint a háztartási szolgáltatók a nyugdíjrendszerben és az egészségügyi rendszerben is biztosítottá válnak, és bizonyos feltételek mellett jogosultak az egészségügyi alapellátási csomagra, még akkor is, ha nem fizetnek egészségügyi hozzájárulást.

Azok a kedvezményezettek, vagyis a foglalkoztatók, akik egy év alatt legalább 600 háztartási utalványt vásárolnak és használnak fel, ösztönzésként további 75 utalványt kapnak ingyenesen az államtól, és ezeket a következő évben is felhasználhatják.

Ezen túlmenően a munkáltatók saját költségükön az alapbéren felül bónuszként vagy prémiumként adhatnak háztartási utalványokat saját alkalmazottaiknak. E juttatások után a munkavállalók csak jövedelemadót fizetnek, társadalombiztosítási járulékot nem. Azok a munkáltatók, akik egy évben legalább 600 utalványt vásároltak és adtak ugyanazon munkavállalónak, a következő évben 50 utalványt kaphatnak ingyenesen minden olyan munkavállaló után, akinek a minimális számú utalványt vásárolták és adták.

A jogszabály azt is rögzíti, hogy háztartási munkának minősül a takarítás, tisztítás, mosás, vasalás, varrás, főzés, személyek gondozása, etetése vagy egy arra szoruló személy felügyelete, illetve a gyermekfelügyelet.

Van utánajárás, de megéri 

A rendszer, ha majd életbe lép úgy fog működni, hogy felek kiegyeznek a fizetségben, ám a kialkudott bért nem pénzben, hanem az egyenként 15 lej értékű háztartási utalványokkal fizetik. A foglalkoztató a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségeknél megvásárolja a nyomtatott utalványt, de a digitális platformról is letöltheti, amikor az majd működni fog, részletezte Békési Csaba.

Az utalványokat az alkalmazott az ügynökségnél vagy a postahivatalokban válthatja be készpénzre, de automatikusan letartják a társadalombiztosítási járulékot, tehát már nem 15 lejt kap egy utalványért, hanem ennél kevesebbet. Cserében viszont törvényesen dolgozik, és szociális védelembe részesül, hangsúlyozta az igazgató. A törvény szerint az érték felére kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot fizetni, tehát egy 15 lejes utalványnál 7,50 lejre számolják az adót, illetve az illetéket. Ilyen módon összesen 2,60 lejt tartanak vissza az utalvány értékéből, és 12,40 lejt fizetnek ki a háztartási alkalmazottnak. Tehát ha egy bejárónő napi 120 lejt szeretne kézbe kapni a munkájáért, egy napra tíz utalványt kell kialkudnia.

Az igényt nehéz felmérni

Egyelőre nehéz felmérni, mekkora lesz az igény erre a lehetőségre, Békési Csaba arra számít, az elején kevesebben érdeklődnek majd iránta, de ahogy ismertté válik a rendszer, egyre többen élnek majd vele. Jelenleg a magánszemélyek által foglalkoztatott háztartási alkalmazottak tulajdonképpen feketén dolgoznak, nincsenek bejelentve. Az igazgató ugyanakkor úgy látja, a szükséglet növekszik a szolgáltatás iránt, a fiatal családok a gyerekfelügyeletre, az aktív családok a háztartási munkára, az idősebbek gondozására veszik igénybe. „A törvény kifehéríti, legális keretek közé tereli ezt a munkát, természetesen ez az államkasszának is nyereség a befizetett adók révén, de elsősorban a szolgáltatóknak jelent előnyt, hiszen törvényesen dolgoznak, és szociális védelembe részesülnek” – taglalta a munkaügyi szakértő.

Amikor a törvény tervezetét három évvel ezelőtt közvitára bocsátották, Raluca Turcan, aki akkor munkaügyi miniszter volt, úgy becsülte meg, hogy ha megfelelően szabályozzák a háztartási munkát, akár 1,2 millió hazai polgár, aki magánszemélyeknél végez alkalmi munkát, szerezheti meg a jogosultságot a nyugdíjra, lenne egészségbiztosítása.

Csép Andrea, az RMDSZ szociális ügyekért felelős szakpolitikusa is ezt a vetületet tartja a törvény legnagyobb hozadékának. Korábban elmondta, az esetek többségében nők vállalnak háztartási munkát, ám ha nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, idős korukban nem kapnak nyugdíjt, ezzel a jogszabállyal viszont megszerezhetik a védelmet.