A társadalom polarizálódása, amelyet az elnökválasztás okoz, azzal a kockázattal jár, hogy a növekszik a mentális megbetegedések száma, és súlyosbodnak a már meglévő kórképek – állítják a szakemberek. A bizonytalanság érzése, a félelem és a jelöltek támogatói közötti viták egyre több szavazópolgárt megviselnek.

A választási időszak, de különösen az elnökválasztás két táborra osztották a társadalmat. Mindegyik a saját jelöltjét és a saját értékrendjét támogatja. Ez a polarizáció, amely a jelöltek támogatóinak két tábora közötti heves reakciókkal párosul, valamint a döntés fontosságának óriási nyomása, beleértve azt, hogy az ország sorsáról szavazással döntenek, egyre több polgár lelkiállapotát megviseli, összegez az Adevărul.

A következményektől, az ismeretlen jövőtől vagy az életmódváltástól való félelem sokakat szó szerint beteggé tesz – mondják a szakértők. Mi több, azoknál, akiknek már vannak problémáik, a tüneteiket és állapotukat nagymértékben súlyosbítja a politikai és társadalmi helyzet. Az orvosok szerint a román állampolgárok különösen hajlamosak a szorongásos és depressziós epizódokra.

Emil Panțiru pszichiáter a botoșani-i „Mavromati” Megyei Kórház orvosa úgy véli, hogy ami jelenleg a társadalomban történik, a választásokkal kapcsolatos döntések miatti stressz, a bizonytalanság, a félelem, de különösen a társadalom választási és politikai szempontból való polarizálódása jelentősen megnövelte a lakosság szorongásának szintjét: „Úgy gondolom, hogy a szorongás szintje ebből a szempontból is megnőtt. Az emberek azon gondolkodnak, mi lesz, mi fog történni, aggódnak” – mondja Emil Panțiru. A szorongás és a hosszan tartó szorongásos epizódok általában együtt járnak a depresszióval, mondja a botoşani-i orvos, és a jelenlegi helyzet akár depresszióba is sodorhatja az embereket.
A választási stressz ráadásul átfedésben van a mindennapi élet stresszével, ami a mentális betegségek kialakulásához vagy súlyosbodásához vezethet. „Az állandó aktivitás, a gyorsaság, minden, ami a modern társadalomban történik, súlyosan befolyásolja, előidézi és kiváltja a mentális zavarokat is„ – teszi hozzá Emil Panțiru orvos.

Egyre több választópolgár szenved politikai szorongástól. A pszichoterapeuták szerint a társadalom mélyen megosztottá vált, és fontos, hogy megőrizzük a nyugalmunkat és demokratikusan fejezzük ki magunkat, többek között a másokkal való kapcsolatainkban is. „Eljutottunk odáig, hogy a gyerekek nem beszélnek a szüleikkel, a testvérek nem beszélnek egymással. Barátságok szakadnak meg. Mindez a politikai viták miatt. Az a fontos, hogy ne érvénytelenítsük mások döntéseit, ne hagyjuk, hogy a másokkal való kapcsolatainkat befolyásolja ez a téma„ – mondja Anca Larionesei pszichoterapeuta.
Laura Jijie gyermekpszichiáter azt mondja, jobban oda kell figyelnünk arra, hogyan hagyjuk magunkat a közösségi hálózatok által beszippantani és manipulálni. „A közösségi hálózatokon minden információt kritikus szűrőn kell értelmezni, több különböző forráson keresztül kell ellenőrizni. Emellett kicsit távolságtartóbban kell szemlélnünk a dolgokat, nem szabad belekeverednünk káros politikai vitákba” – véli Laura Jijie. A politikai szorongást a szakirodalomban definiálják. Ez az a fajta szorongás, amelyet a választási döntések okozta stressz és a politikai változások okozta jövőre vonatkozó aggodalmak okoznak. „Hangsúlyozni kell, hogy sok ember számára a politika egyfajta krónikus stresszforrás. A krónikus stressz pedig komoly hatással van a mentális és fizikai egészségre” – hangsúlyozza Dr. Brett Ford, a Torontói Egyetem pszichológia docense.