Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a közösségi média és az okostelefonok korai használata nem csupán egyéni, hanem generációs szintű problémákat is okozhat. Erre hívta fel a figyelmet Lázár Csilla, a Spektrum Oktatási Központ vezetője a Csíkszeredai Városnapok Kapocs-teraszán tartott nyitóelőadásán, ahol két friss nemzetközi helyzetelemzés eredményeit ismertette.

Az egyik dokumentum Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus kutatásaira épül, aki korábban A szorongó nemzedék című könyvével vált ismertté. A másik egy alig néhány hete megjelent európai jelentés, amely több amerikai és európai kutatás eredményeit összegzi, és az uniós gyermekvédelmi szabályozás kidolgozását kívánja segíteni.

Az előadó szerint kevés olyan ajánlás van, amelyben a szakemberek annyira egyetértenek, mint az, hogy a gyerekek telefonja éjszakára ne maradjon a hálószobában. Mint Lázár Csilla hangsúlyozta, ez csak akkor működhet, ha a szülők is hasonló szabályokat követnek, például nem a mobiljukat használják ébresztőóraként. Erre a célra ugyanis tökéletesen megfelel egy hagyományos ébresztőóra, vagy egy régi típusú mobiltelefon is, hangzott el. A kutatások szerint ugyanis a képernyők jelenléte jelentősen rontja az alvás minőségét, ami később koncentrációs és tanulási problémákhoz vezethet.

Közösségi média plusz

Az európai jelentés egy új fogalmat is bevezet: a „közösségi média plusz” kategóriát. Ebbe nemcsak a klasszikus közösségi oldalak tartoznak, hanem minden olyan alkalmazás, amely a figyelem fenntartására épít. Azaz végtelen görgetéssel, automatikus lejátszással, algoritmikus ajánlásokkal vagy állandó értesítésekkel próbálja minél tovább a képernyő előtt tartani a felhasználót.

A szakemberek szerint ide sorolhatók bizonyos üzenetküldő alkalmazások, sőt egyes oktatási platformok is. A szakember példaként a Duolingót említette, amely rendszeres értesítésekkel próbálja visszacsábítani a felhasználókat. Külön figyelmet érdemelnek az egyre népszerűbb mesterségesintelligencia-alapú „virtuális társak”, amelyek érzelmi támogatást ígérnek a fiataloknak.

Közvetett hatások

A szülők többsége attól tart, hogy gyermeke erőszakos vagy pornográf tartalmakkal találkozik az interneten. A kutatások szerint azonban legalább ekkora problémát jelentenek a közvetett hatások: az állandó összehasonlítás, az önértékelési zavarok, az érzelmi túlterhelés vagy a valós társas kapcsolatok háttérbe szorulása.

„Egy cuki kutya, utána egy éhező gyermek, aztán egy tűzvész, majd egy vicces videó” – érzékeltette az előadó, hogyan váltogatják egymást a rövid videós platformok tartalmai, amelyek feldolgozása a fejlődő idegrendszer számára különösen megterhelő lehet.

Fontos a szülői példa

Az előadás egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a digitális nevelés nem a gyerekekkel, hanem a felnőttekkel kezdődik. A kutatások egyértelmű kapcsolatot mutattak ki a szülők problémás telefonhasználata és a gyermekek médiahasználati nehézségei között. 

Különösen kisgyermekkorban jelenthet problémát az úgynevezett „digitális elhanyagolás”, amikor a szülő ugyan fizikailag jelen van, de figyelmét folyamatosan a telefon köti le. Ez csökkenti a szemkontaktust, a beszélgetések számát és a gyermek számára nélkülözhetetlen érzelmi visszajelzéseket.

Mikor kapjon telefont?

Visszatérő kérdés a kisgyerekes szülők esetében, hogy mikor érdemes mobiltelefont adni a gyereknek. A bemutatott kutatások egyik legérdekesebb megállapítása szerint azoknál a lányoknál, akik 12 éves korukban kaptak okostelefont és hozzáférést a közösségi médiához, egy évvel később jelentősen gyakoribbak voltak a depresszív tünetek és az öngyilkossági gondolatok.

A 13 éves korban telefonhoz jutó gyerekeknél ez az összefüggés már jóval gyengébben mutatkozott meg. A szakemberek ezért továbbra is azt javasolják: amennyire lehet, érdemes késleltetni az első okostelefon és a közösségi média használatának időpontját. Az előadásban ismertetett európai jelentés szerint ugyan a legtöbb platform jelenleg 13 éves kortól engedélyezi a regisztrációt, egyre több szakértő érvel amellett, hogy a közösségi média használatát lehetőség szerint akár 16 éves korig is érdemes lenne kitolni.

Legyenek telefonmentes helyek

Az előadó szerint a legfontosabb lépések nem bonyolultak, bárki hozhat egyértelmű, egyszerű szabályokat. Természetesen azok betartása és betartatása is kiemelt jelentőségű. Néhány alapvető dolog, amit megtehetünk:

• legyenek telefonmentes helyek és időszakok a családban;
• a készülék éjszakára kerüljön ki a gyerekszobából;
• a kisebb gyerekek digitális eszközeit lehetőleg közös térben használják;
• a szülők mutassanak példát saját telefonhasználatukkal;
• beszélgessenek rendszeresen a gyerekekkel az online élményeikről;
• az osztályközösségek és a szülők próbáljanak közös szabályokat kialakítani arról, mikor és milyen feltételekkel kapjanak a gyerekek telefont.

A szakember hangsúlyozta: a cél nem a pánikkeltés vagy a szülők hibáztatása. Szerinte a kutatások arra figyelmeztetnek, hogy a digitális világ kihívásaira tudatosabban kell reagálni.

„Nem azt látom jó útnak, hogy hatalmas lelkiismeret-furdalást keltsünk a szülőkben, és ne adjunk semmiféle kiutat” – fogalmazott Lázár Csilla. Hozzátette: a legfontosabb feladat a telefon- és közösségimédia-használat minél későbbre halasztása, valamint az, hogy a családok, pedagógusok és közösségek közösen alakítsanak ki olyan szabályokat, amelyek segítenek a gyerekeknek biztonságosan eligazodni a digitális térben.

(Borítókép: Mesterséges intelligencia által generált kép.)