A Miklós-hullám, avagy a csapat, amely végérvényesen beleírta magát a Diáknapok történelmébe
Ki az a Miklós? A kolozsvári egyetemista közösségben – és lassan azon is túl – ez a kérdés foglalkoztatta az embereket az elmúlt néhány napban. Ami egészen biztos, hogy Miklós már nem csupán egy név, egy személy, hanem egyenesen egy életérzés, amellyel minden diáknapozó azonsulni tud. A róla készült kép futótűzként terjedt, több mint 300 mém készült már belőle, ezeknek pedig saját, több mint 1000 követővel rendelkező Instagram-oldalt is létrehoztak. Itt és most megszólal Miklós, aki elmondja, miként is úszik az elmúlt napok mindent is magával sodró árjával.
Ki is az a Miklós? Mert az arcát lassan mindenki, személyét azonban annál kevesebben ismerik. A közösségi média legújabb mémkirályáról készült képek futótűzként terjednek, az idei KMDSZ Diáknapokat pedig olyannyira meghatározta, hogy a jövő évit már az ő fotójával hirdetik. Történt ugyanis, hogy készült egy pillanatkép egy diáknapozó srácról. A mémvilágban jártasaknak azonnal Hide the Pain Heroldot idézte, így hihetetlenül gyorsan felkapták. A gyár beindult, és sorra követik egymást az amúgy valóban vicces és kreatív képek, a külön ezeknek létrehozott Instagram-oldal pedig már több mint 1000 követővel büszkélkedhet. Megkerestük tehát Miklóst, hogy megkérdezzük tőle azt, amire mindenki kíváncsi: ki ő, és hogyan éli meg az elmúlt napok eseményeit?
Mi megtudtuk azt, amire mindenki kíváncsi: azt, hogy ki is valójában Miklós. Ám ezen kérdés rejtélyét, akárcsak maga a mém, ő sem szeretné megtörni: „Szóval én csak Miklós vagyok” – fogalmazott a diáknapok legnépszerűbb arca, aki egyébként maga is egyetemista a kincses városban, az AbszolÚt nevű diákcsapat, és ezen felül az AMŰW-ba klán (négy diáknapos csapatból álló közösség – szerk.) tagja.
Kérésünkre, hogy idézze fel az ominózus kép létrejöttét, hiszen – ahogyan ez lenni szokott – ezer féle teória létezik már arról, hogy hol, mikor és kivel, Miklós elmondta: „a legmeglepőbb, hogy tényleg nem egy kegyetlenül meredek pillanatban készült. A többiek nekifogtak előkészíteni a hozzávalókat a másnapi bográcshoz, ebbe segítettem be a hagyma felvágásával. Ekkor készült el az eredeti kép, amiből kinagyították az arcomat, és innentől már történelem az egész” – emlékezett vissza a legendássá vált pillanatra Miklós.
A diáknapos klán azonnal felkapta a fotót, sorra kezdték gyártani belőle a mémeket, számtalan ember állította be profilképnek, és azóta sem telt el úgy nap, hogy az ezek gyűjtőhelyéül szolgáló Instagram-oldalra ne kerüljön fel új bejegyzés. Miklós arca tehát mindenki emlékezetébe beleégett, a Diáknapok hátralevő idejében pedig mindenhol ott volt. Kérdésünkre Miklós úgy fogalmazott, hogy „napról-napra egyre jobban megszeppen az egész eset miatt”, hiszen még mindig nem érti, hogyan nőtte ki magát ennyire ez a kép. Mint mondta, teljes mértékben pozitívan áll az egészhez, ami főképp annak köszönhető, hogy rengetegen megkeresik, – főképp a klánukból – hogy hogyan éli meg, nem zavarja-e az egész. „Eddig nagyon jól érzem magam, és boldog vagyok, hogy ennyi embernek fel tudom dobni a napját egy-egy mémmel vagy egy videóval. Még nem volt negatív következménye ennek, és remélem, hogy a jövőben sem fordul elő ilyesmi” – fogalmazott Miklós.
Minden Diáknapoknak van egy felkapott sztorija, amelyet általában pár napon belül elfelejtenek az emberek. Úgy tűnik azonban, hogy Miklós népszerűsége nem hagy alább, sőt egyre több emberhez jut el már Kolozsvár határain kívül is. Hirtelen jött és gyorsan kikopó történet ez is, vagy valami nagyobb kezdete? Miklós elmondta, hogy személy szerint még mindig egy pillanatnyi fellángolásnak érzi, viszont messze nem tőle függött, és ez után sem tőle fog függeni a mémcunami jövője. „A mellettem álló csapat, az oldal moderátorai, és főképp az emberek, akik mai napig jobbnál jobb mémekkel lepnek meg engem, na azoktól fog függeni ez az egész. Sokan már az új Hide the Pain Harold-nak is neveztek, ami szerintem találó, ha a nemzetiséget, és az arckifejezést vesszük alapul. Akárminek is érzem ezt az egész hullámot, ha így haladunk, akkor ennek még lehet jövője, nem is kicsi” – összegezte Miklós.
CSAK SAJÁT