Réka kismamablogja: relax van és egy nagy kupac ruha a szobában

Nem tudom, mások hogy vannak ezzel, de nálunk csak nagyon ritkán van rend. Ezek az alkalmak Lea születése óta általában egybeesnek az ünnepekkel. Azt is mondhatnánk, hogy ilyenkor a rendet ünnepeljük. Azt sem sok ideig, mert a gyermeknek a porszívózásról például rendszerint a kekszevés szokott eszébe jutni, és akkor a tisztaságnak be is fellegzett. Rögtön utána meg a fél könyvespolcot kell leszedni vagy két doboz játékot kiborítani, és a rend ünnepe ezennel véget is ért teljesen.

De nem, a rendetlenség nem Lea miatt van. Jobban mondva de, ez némiképp neki is köszönhető, azonban emellett az is igaz, hogy még mindig nem sikerült úgy beosztanom az időm, hogy a gyermek ellátása és az otthonunk rendezettsége egyformán kielégítő legyen. De azzal vigasztalom magam, hogy majd egy következő reinkarnációmban esetleg ez lesz a karma-küldetésem.

Hogy teljesen őszinte legyek: kicsit sajnálnám is, ha az egész gyermeknevelésre szánt időt a rendcsinálásra, pakolásra fordítanám. Márpedig, ha a rendhez nagyon ragaszkodnék, akkor a szabadidőm tetemes hányadában ezt kellene tennem. És el is magyarázom, hogy miért.

Ha például sétálni megyünk a parkba késő délután, amikor hazavergő