Mostantól vége a netsemlegességnek

Június 11-én lépett érvénybe az amerikai internetsemlegességet előíró törvény eltörlése.

A netsemlegességet szabályozó, 2015-ben iktatott törvény azt mondta ki, hogy a vállalatok minden információt egyformán kell kezeljenek, nem vághatnak el felhasználókat önkényesen a tartalmaktól, nem részesíthetnek előnyben senkit, szoríthatnak ki másokat, illetve nem kérhetnek pénzt gyorsabb hozzáférésért szolgáltatóktól.

A törvényt tavaly decemberben törölték el annak ellenére, hogy több demonstrációt is tartottak a védelmezői. Kritikusai szerint következménye lehet ennek, hogy bizonyos szolgáltatásokért plusz költségeket kérnek majd a felhasználóktól.

Még a techóriások is reagáltak: a Google azt írta, kitartanak a tömegek által támogatott netsemlegesség mellett, amelyet a bíróságok is engedélyeztek. Az innováció és szólásszabadság elleni lépés ez a döntés, amely ellen harcolni fognak – írta a Twitter. A Facebook részéről Sheryl Sandberg vezérigazgató szólalt fel, aki kiábrándítónak és károsnak nevezte az FCC döntését. Egy szabad internet kiemelten fontos az új ötletek és a piaci lehetőségek számára, az internetes szolgáltatók pedig nem szabadna döntsenek arról, hogy milyen tartalmakat érhetnek el a felhasználók és hogy kérhetnek-e többet bizonyos honlapokért.

A netsemlegességet azt követően vonták vissza, hogy Donald Trump az egyik szolgáltató, a Verizon korábbi ügyvédjét nevezte ki az illetékes bizottság, az FCC élére. Ajit Paitól tehát várható volt, hogy kit fog képviselni ebben az ügyben. Szerinte a netsemlegesség eltörlése jót tesz a cégeknek, hiszen az amerikai internet-gazdaság a világ irigységének tárgyává vált. A felhasználók is előnyét látják majd ennek, véli, mert így könnyebben befektetnek majd a telekommunikációs vállalatok.

Kapcsolódók

Kimaradt?