Először azonosították az állati szervezet összetettségét meghatározó géneket, vagyis azokat, amelyek miatt például az ember sokkal bonyolultabb, mint egy muslica vagy egy tengerisün.

A Portsmouthi Egyetem Colin Sharpe vezette kutatócsoportjának tanulmánya a PLoS One tudományos lapban jelent meg. Egy állat szervezetének egy sejtje lényegesen komplexebb lehet egy másik fajhoz tartozó állat hasonló sejtjénél. A tudósok szerint ez olyan fehérjék számlájára írható, amelyek a sejtmagban zajló "eseményeket" irányítják.

"Abban a legtöbben egyetértünk, hogy az emlősök, köztük az ember sokkal bonyolultabb, mint egy féreg vagy egy muslica, anélkül, hogy pontosan tudnánk, miért" - mondta Sharpe a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portálnak. "A komplexitás egyik gyakori fokmérője az állaton belüli sejttípusok száma, arról azonban keveset tudunk, hogy genetikailag mi okozza ezt az összetettséget. Nem a genomon belüli génszám, mert ez alig változik a soksejtes állatok között" - tette hozzá.

A kutatócsoport kilenc faj - többek között ember, makákó, fonálféreg és muslica - genetikai adatait vizsgálta meg. Összehasonlították, a gének szintjén mennyire térnek el egymástól. Találtak néhány fehérjét, amelyek a többinél jobban hatnak egymásra más fehérjékkel és a kromatinnal, a sejtmagban található DNS és fehérje komplex anyagával. Eredményeik azt mutatják, hogy ezek a fehérjék irányíthatják a sejtmag kromatinját, ami az élőlény bonyolultságának fontos tényezője.

A felfedezés többek között az emberi betegségek kutatásában fontos, melyeket állatmodelleken tanulmányoznak, és gyakran kérdéses, hogy az egyszerűbb szervezetben tapasztaltak hogyan alkalmazhatók az emberre.