Felismernéd a barlangi medvét a koponyájáról? És a kárpát-medencei dinoszauruszokat? A VIBE Fesztiválon Silye Lóránd, a BBTE geológia szakának oktatója segített ebben az érdeklődőknek.

Eladása elején egy őslény ábrázolását mutatta meg, amelyet a Kárpátok sárkányaként ismertek. A közönség nem jött rá az állat kilétére, amelyről aztán kiderült, hogy egy barlangi medve, amelyik a homo sapiens európai megjelenése előtt eltűnt már. „Mindenki tud a barna medvéről mindent, de nem ismerte volna fel közeli rokonának, a barlangi medvének a koponyáját” – emlékeztetett az oktató.

A medvét sárkánykért írták le hajdanán, holott éppúgy vadásztak rá korábban is, mégsem ismertek rá a koponyájára. Tarajos koponya, meredek homlok jellemzi a barlangi medvét, ez pedig tipikus ragadozó jelleg, a kutyáknál is láthatunk hasonlót. Ráadásul két „sárkányfog”, azaz szemfog is található a barlangi medve koponyájában, ezekről korábban valóban azt hitték, hogy sárkány fogait találták meg. Az állkapocsban egy nagy üres hely is található, ez például a lóra is jellemző – hangzott el. A barlangi medve alapvetően növényevő volt, de hibernáció előtt más állatokat is elfogyasztott.

Az előadó „összerakta” a barlangi medve teljes alakját a különböző csontokból, és elmondta, a két lábra álló állat közel kétszer lehetett volna nagyobb az embernél. Elhangzott: tulajdonképpen versenytársunk volt, rendszeresen vadászták elődeink, hiszen a lakhelye, a barlang nekünk is fontos volt. Az ember és az éghajlatváltozás miatt végül kihalt a barlangi medve.

Silye beszámolt arról is, a Hátszegi medencében rengeteg különleges csont került elő, egy dinoszaurusz faunát fedeztek fel a környéken. Több fajt is találtak, amelyek rendszerint növényevők és kicsik voltak – ez utóbbi arra utal, hogy zárt területen éltek a szűk erőforrások miatt. Később találtak egy pulyka méretű, vélhetően tollas, ragadozó fajt is, a Balaur bondoc-ot, amelyről megállapítható, hogy a támadó karmaival csapott le más állatokra. Hátszegen repülő hüllőket is találtak, például a zsiráfnál is nagyobb Hatzegopteryx thambema-t vagy a szintén méretes Eurazhdarcho langendorfensis-t – ezek a fajok a tengerből táplálkozhattak és sziklaperemeken fészkelhettek.

Szó esett Nopcsa Ferencről is, aki dinoszauruszkutatóként gyakran kutatott Albániában és Romániában is, illetve kémkedett az Osztrák-Magyar Monarchiának. A szakember jelentette meg az első monográfiát a hátszegi dinoszauruszokról, akkor még csak a növényevő fajok jelentős részét térképezve fel.