A The Guardian olyan dokumentumokat szerzett meg, amely a közösségi portál titokban tartott moderálási iránymutatásait tartalmazza. Ezeket összegeztük.

A The Guardian több mint száz kézikönyvet, táblázatot, folyamatábrát vizsgált meg, amelyek reményeik szerint hozzájárulnak ahhoz a vitához, hogy milyen morális elvek mentén kellene működtetni a Facebookot.

Egy dokumentum szerint például a Facebook heti 6 és fél millió jelentést kap hamis felhasználói profilokról, miközben a gyűlöletkeltő, veszélyes, erőszakos tartalmak is elárasztják a portált, amelyeknek eltávolítására kérjék őket. A másik oldal szerint a Facebook a világ legnagyobb cenzorává vált – amiben azonban mindenki megegyezik, hogy átláthatóbbá kell tenni az oldal működését.

Erőszakos fenyegetések

Az iránymutatók szerint, derül ki, azt a mondatot, hogy „Valaki lője le Trumpot”, le kell törölni, hiszen mint egy államvezető, védett kategória. Az a mondat viszont, hogy „Ahhoz, hogy eltörd egy kurva nyakát, a nyaka közepét nyomd”, maradhat, mert szerintük nem hiteles fenyegetésről van szó.

További védett személynek számítanak egyéb állami vezetők, bizonyos bűnüldöző személyek, tanuk és informátorok, orgyilkossággal korábban próbálkozók, betiltott veszélyes szervezetek által üldözöttek, aktivisták és újságírók. Globálisan védettek továbbá hajléktalanok, külföldiek és cionisták, a Fülöp-szigeteken pedig drogárusok-, felhasználók, és függők.

Erőszak mutatása

Ami az erőszakos tartalmakat illeti, a Facebook határozott: lekerülnek azok a fotók és videók, amelyeken állatok és emberek meghalnak vagy megsérülnek. A szadizmus jelentését pontosan részletezik, a véleményformálást azonban nem számít annak (például „megérdemelte, amit kapott”, „másként hogyan fegyelmezhetnéd a kutyád?”).

Kihangsúlyozzák ugyanakkor, hogy erőszakos halálok a történés helyeslése nélkül nem feltétlenül problémásak, mert akár a tudatosításhoz is hozzájárulhatnak – az ilyen videókat azonban megjelölik.

Gyerekekkel szembeni erőszak

Ha gyerekbántalmazásról van szó, a Facebook fent hagyja a tartalmat, amennyiben az áldozat megkeresését és megmenthetését segítheti az. Azokat a tartalmakat tehát, amelyek a szadizmust és annak méltányolását mellőzik, fent hagyják, a videókat pedig „felkavaróként” jelölik meg.

Bosszúpornó

Pontosan meghatározzák is, mit jelent a bosszúpornó: fotó, amely privát szférában készült, amelyen egy személy meztelen vagy majdnem meztelen, vagy szexuálisan aktív, és a publikáláshoz való hozzájárulás hiánya.

Egyéb

Saját készítésű művészaktok vagy szexuális cselekvést ábrázoló tartalmak fent maradhatnak, abortuszról készült videók is, amennyiben nem mutatnak meztelenséget. Azok a videók sem kerülnek le, amelyeken emberek magukban tesznek kárt, mert „nem akarnak cenzúrázni vagy büntetni szorongó embereket”. A kiszivárgott dokumentumok szerint heti 4-5 ezer ilyen jellegű videót jelentenek, a Facebook pedig megpróbál ezekben az esetekben hatóságokat értesíteni. Amint értelmetlenné válik a videó online tartása, mert már nem lehet segíteni az érintetten, vagy megmentették, letörlik azt.

Hogyan működtetik mindezt?

A Facebook egyébként 4500 moderátorral dolgozik, a jövőben pedig további 3000 személyt alkalmaznak ebből a célból. A hús-vér munkaerő mellett a mesterséges intelligenciát is bevetik, meztelen testeket például könnyedén kiszűrnek. A moderátorok a bejelentéseket kezelik csupán, és ilyenkor három út áll előttük: vagy fent hagyják a tartalmat, vagy törölnek, vagy pedig egy szinttel fennebb tolják a döntés felelősségét.

A moderátorok kéthetes kiképzést kapnak, aztán munkába állnak: gyakran alig 10 másodpercet tudnak szánni egy-egy ügyre. Ráadásul a szabályok is folyamatosan változnak, amelyekkel meg kell ismerkedniük.

A The Guardian által megszerzett dokumentum szerint a Facebook célja olyan környezetet kialakítani, amelyben szabadon kifejezhetjük a véleményünk, de mások jogainak tiszteletben tartásával.