Gyerekrabszolgák bányásszák ki az okostelefonunk kobaltját
Gyerekek dolgoznak kongói bányákban, hogy az okostelefonjaink alapanyagait kinyerjék a földből.
A Sky News újságírói tárták fel az elviselhetetlen körülményeket. A hírtelevízió emlékeztet arra, hogy az olyan nagy cégek számára, mint az Apple és a Samsung, elengedhetetlen a bányászat, hiszen a laptopok és okostelefonok akkumulátoraiba szükséges alapanyagokat így állítják elő.
A gyerekek napi nyolc pennyt (körülbelül 40 banit) keresnek, rendkívül veszélyes körülmények között. Miután pedig alig ellenőrzött az okostelefonjainkban és laptopjainkban lévő kobalt származási helye, nagy rá az esély, hogy ezek a gyerekek bányászták ki.
A Sky News csapata több bányát meglátogatott Katanga tartományban. Látták, ahogyan hatalmas zsákokat cipelnek a gyerekek az esőben. A nyolcéves Dorsen elmondta nekik, bár napi 12 órát dolgozik, nem volt annyi pénze, hogy az utóbbi két napban egyen. Tizenegy éves barátja arról számolt be, hogy minden porcikája fáj a munkától.
A bánya alagútjait puszta kézzel vájják ki, ezek az alagutak ráadásul bármikor a nyakukba omolhatnak, mert nincsenek megtámasztva.
A Sky News riportja szerint több ezer feketén, ellenőrzés nélkül dolgozó bánya létezik, amelyben felnőttek és gyerekek dolgoznak rabszolgakörülmények között. Találtak olyan bányát, ahol négyéves kislány dolgozott, a munkások között pedig volt egy, a gyerekét a hátán cipelő, terhes asszony is.
Egy helybéli orvos arról számolt be, hogy számos gyereknél különös betegségeket fedezni fel – fertőzéseket, kiütéseket, a teljes testüket betöltő foltokat.
Ellenőrizetlen, informális, szabályozatlan
Az ország a világ egyik leggazdagabb ásványi lerakódásain terül el, a világ kobaltkészletének hatvan százalékát termeli ki. Az alapanyagot elsősorban kínai kereskedőknek adják el, akiket pedig nem érdekel, hogyan állították elő, hanem csak az előnyös ár. Ők a Congo Dongfang International-nak adják el a kobaltot, amely a világ legnagyobb akkumulátorgyártainak többségét előállító Zhejiang Huayou Cobalt leányvállalata. A kereskedelmi csatornák ellenőrizetlenek, informálisak és szabályozatlanok.
Az Amnesty International 2016-ban fedezte fel, hogy egyetlen ország sem követeli meg a vállalatoktól a felhasznált kobalt kereskedelmi szálait. Bár az Egyesült Államokban szabályozási ellenőrzéseket terveztek, amely a kongói gyanús bányákból szerzett kobalt utáni profitszerzést akadályozta volna meg, egyes jelentések szerint Donald Trump szembemegy ezzel a kezdeményezéssel.