167 országban összesen 45,8 millió ember él ma a rabszolgaság valamilyen formájában. Romániában nyolcvanezer személy él így – derül ki a Global Slavery Index összeállításából.

A közel 46 millió ember 68 százaléka, azaz 31 millió ember kényszermunkát végez. A legtöbbjük nő vagy fiatal lány: a 31 millió emberből 5,5 millió még kiskorú, akiknek a munkájából évi 150 milliárd dollárt profitál a piac.

A rabszolgasorsban élő emberek többsége Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán térségében él, a 30 millió ember a 66,4 százalékot teszi ki. Európában 1,2 millió ember él rabszolgaként, 84 százalékuk szexuális kizsákmányolás áldozata.

A Közel-Kelet és Észak-Afrika térségek közel 3 millió rabszolgát számlálnak, a két amerikai kontinensen 2,1 millió a számuk, a Szubszaharai Afrikában 6,2 millió – itt található a legtöbb gyerekrabszolga.

A lakosságához mérten a legnagyobb arányban Észak-Koreában találhatók rabszolgák, majd Üzbegisztánban, Kambodzsában, Indiában és Katarban. Az abszolút számokat tekintve India és Kína vezet, majd Pakisztán, Banglades és Üzbegisztán – a rabszolgák  összesen 58 százaléka ebben az öt országban él. Sokan közülük éppen a nyugati piacra termelnek.

Az ország lakosságával arányban a legkevesebb rabszolga Luxemburgban van, majd Írországban, Norvégiában, Dániában, Svájcban, Ausztriában. Romániában 80 ezer rabszolgával számolnak, Magyarországon 22 ezerrel.

Gazdaság és rabszolgaság

A KnowTheChain kezdeményezés célja az ellátási láncokban szereplő rabszolgamunka feltérképezése. Egy felmérésük szerint a HP, az Apple, az Intel, a Cisco és a Microsoft tesznek a legtöbbet a visszaélések ellen, míg például a Foxconn vagy a Canon a lista végén szerepel. A lista már csak azért is érdekes, mert az Apple hírnevét nem egyszer sározták be a munkások rossz munkakörülményei, a Foxconn pedig számos nagy gyártónak dolgozik, többek között éppen az Apple-nek is.

Ráadásul egy két évvel ezelőtti felmérés szerint 39 nagy techóriás 97 százalékának nem volt garanciája arra, hogy a munkásai fizetése elégséges a napi szükségleteikre – az egyedüli kivétel a Nokia volt olyan vállalatok mellett, mint az Apple, az Amazon, a Microsoft és a Samsung. Emellett mindössze 18 százalékuk tudta pontosan, hogy a termékeihez szükséges – és gyakran rabszolgamunkával előállított – nyersanyagok honnan érkeznek.

Vérző seb a mai társadalom testén

Az adatok összeállítói arra szólítják fel a világ tíz legerősebb gazdasági hátterével rendelkező országot, hogy tegyenek lépéseket az ellátási láncaikhoz kapcsolódó modern rabszolgaság visszaszorításáért, illetve a független felügyeletért. A Global Slavery Index két évvel ezelőtti felmérései szerint tízmillióval kevesebb ember volt rabszolga a Földön. Tavaly Európában egyedülálló módon fogadták el az Egyesült Királyságban a modern rabszolgaság elleni törvényt, amely rabszolga-ellenes bizottság létrehozását sürgette, az áldozatok védelmét szavatolná, és szembeszállna az emberkereskedelem és rabszolgaság minden formájával.

Ferenc pápa római lakásban kereste fel azt a húsz nőt, akik hat országból érkeztek Rómába, miután nemrég kiszabadultak a prostitúció rabszolgaságából. A hat román, négy albán, hét nigériai, valamint egy-egy tunéziai, olasz és ukrán nőt a XXIII. János pápa Közösség vette védelmébe és helyezte el az említett lakhelyen. A vatikáni sajtóiroda tájékoztatása szerint ez a látogatás újabb felhívás az emberkereskedelem elleni harcra, mivel – mint a pápa fogalmazott – ez a tevékenység “bűncselekmény az emberiség ellen”, “vérző seb a mai társadalom testén” – írta az MTI.

Címlapi illusztrációnk forrása: Global Slavery Index