Egy új kutatás szerint az emberi arc és az emlősök hátsófele fejlődése hasonló tendenciákat mutat.

A PLoS ONE folyóiratban megjelent tanulmány szerint míg a csimpánzok a hátsó fertályról ismerik fel egymást, addig mi az arcról, a két gyakorlatnak azonban köze van egymáshoz.

A kutatók megvizsgálták, hogy mi alapján ismerjük fel egymást: a szemfehérje, a szemöldök, a piros ajkak és arc a döntő, ezek pedig azért fejlődhettek ilyen eltérő jellemzőkkel, hogy kifejezzék az érzelmeket, intenciókat, egészségügyi állapotot, szexuális vonzalmat.

Ebben hasonlít az emberi arc a csimpánz fenekéhez: egyrészt közeli rokonaink a hátsófelükről ismernek rá társaikra, másrészt ez a régió számos fontos információt tartalmaz. A nöstény csimpánz, amikor petézik, megduzzad itt és elvörösödik, ami különösen vonzóvá válik a hímek számára. Nem utolsó sorban a csimpánz hátsója a teste legkevésbé szőrös része - ahogyan az embernél az arc ilyen.

A kutatás során leellenőrizték, hogy a fejjel lefelé mutatott arcok felismerésében jók vagyunk-e, és kiderült, hogy valóban nem - a csimpánzok pedig nem ismerték fel a fordított hátsófeleket. Ez megerősítette őket abban, hogy a két faj két különböző testrésze hasonló célokat szolgál.