A nevetés az önkifejezés egyik legősibb formája, a megélt boldogságra, motivációra, élvezetre adott testi reakció. Negatív értelmezésben a kacaj a kétkedéshez, bocsánatkéréshez, zavar vagy félelem megéléséhez köthető. A femina.hu portál összegyűjtötte azt a 6 érdekességet, amit kevesen tudnak a nevetésről.

Előbb volt a nevetés, aztán a beszéd

A kutatók azt vélik, az ember már akkor is nevetéssel teremtett kapcsolatot társaival, mikor még nem volt meg a beszédhez szükséges tüdőkapacitása. A nevetés annyira emberi, hogy 17 napos újszülöttek már képesek rá, még a vakon és siketen születettek is. 

A humor csak ritkán váltja ki

Robert R. Provine, a Maryland egyetem pszichológia- és neurológus professzora a Laughing: A Scientific Investigation című könyvében részletezi kutatását, amit tanulóival végzett helyi bevásárlóközpontokban. Mindennapi beszélgetéseket elemeztek abból a szempontból, hogy az elhangzó nevetéseket milyen arányban váltja ki viccelődés. Azt találták, hogy az 1200 beszélgetésben a nevetés csak 10%-ban volt konkrét humor megnyilvánulásához köthető.

A majmok és patkányok is nevetnek

Több tudós is beszámolt főemlősök csiklandozás által kiváltott vokalizációjáról. Francine Patterson, a Gorilla Egyesület elnöke szerint mára már híressé vált gondozottja, Koko, a gorilla is speciális "ho ho" kifejezéssel köszöntötte azokat a személyeket, akiket kedvelt. Továbbá, úgy néz ki, a patkányok is kifejezetten csiklandósak. Jack Panksepp, a Bowling Green State egyetem kutatója is beszámolt arról, hogy amikor végzős diákjai megcsiklandozták a patkányok tarkóját, magas frekvenciájú csiripelés szerű hangot adtak ki, amit a kutatásvezető nevetésnek értelmezett.

A nevetés összehoz

A nevetést nehéz megállni viszonzás nélkül: ezt a University of London idegtudósa, Sophie Scott vizsgálatai is igazolják. A kísérletben részt vevő tesztalanyoknak nevetéshangokat játszott le, közben megfigyelte, hogy az agy premotoros kérge aktivizálódik, ami a nevetést előkészítő arcmimikák működéséért is felelős.

Kalóriát éget

Bármennyire is meglepő, napi 10-15 perc nevetéssel akár 40 kalória is elég. Ilyenkor a szívverés 10-20%-kal is felgyorsulhat, és az oxigénfogyasztás is megnő.  

A nevetés védi az egészséget

Kutatás igazolja, hogy a nevetés javítja a rövid távú memóriát a 60-as és 70-es korosztály körében azáltal, hogy csökkenti a szervezetben a kortizolszintet. Továbbá a Maryland Medical Center Egyetem szerint szerint a különböző nevetésre ösztönző filmek, vígjátékok jó hatással vannak a szív és az érrendszer egészségére.

Sok kutatás övezi a nevetést

A nevetéssel foglalkozó tudományág a gelotológia, ami a görög gelos, nevetés szóból származik. Habár főként élettani szempontból kutatja a nevetést, sokan pszichológiai, viselkedéstudományi szempontból is megközelítették. A vita, hogy mennyire genetikai vagy inkább családi szocializáció által behatárolt egy egyén nevetési szokása, típusa, a mai napig tart.