A koronavírus által okozott COVID-19 betegség több mint „egyszerű” tüdőgyulladás. Amint az utóbbi hetekben kutatók megfigyelték, a vírus különös reakciókat vált ki az emberi szervezetben.

A zürichi Egyetemi Kórház kutatói felfedezték, hogy a koronavírus által megbetegített emberek nem csak tüdőgyulladásban szenvedtek, hanem közülük többen komoly érrendszeri zavarokat is mutattak. A tüdőgyulladás mellett néhány olyan szervük is felmondta a szolgálatot, amelyeknek nem volt összefüggésük a tüdőgyulladással.

A Varga Zsuzsanna vezetette zürichi kutatócsoport felfigyelt rá, hogy ezeknél a betegeknél megvastagodott egyéb szervek három rétegű érfalának legbelsőbb rétege, az egyszerű laphám által alkotott endothelium, amelyben több esetben is koronavírust fedeztek fel. A kórokozó megjelenése sejtelhaláshoz, majd az illető szervek károsodásához vezetett.

Következtetésük az volt, hogy a kórokozó az immunrendszert nem a tüdőn, hanem az endotheliumban létező ACE2 receptoron keresztül támadja meg, amelyek így elveszítik védő funkciójukat. Az Egyetemi Kórház kardiológiai részlegének igazgatója, Frank Ruschitzka mindennek alapján kifejtette, a koronavírus az emberi szervezet valamennyi szervének érrendszerét megtámadhatja.

Konkrétan az érrendszer folyamatos gyulladásáról van szó, amely károsan érintheti a szívet, az agyat, a tüdőt, a vesét vagy az emésztőrendszert. A zürichi kutatócsoport ezzel magyarázatott talált arra is, miért jelent nagyobb veszélyt a kórokozó azokra nézve, akik magas vérnyomásban, cukorbajban vagy érrendszeri megbetegedésekben szenvednek.

Miért halnak meg fiatalok is?

A New York City Weill Cornell Medicine hematológusa, Jeffrey Laurence több COVID-19-beteg páciensénél is vérrögök képződését figyelte meg, elsősorban az alsó végtagoknál. Több orvos arról beszélt, hogy dialízis esetén ezek a vérrögök eltömték a készülék katétereit. A Live Science adatai szerint a boncolás után nem egyszer vérrögöt találtak a tüdőben is.

A hírt megerősítette az atlantai Emory Egyetem tüdőgyógyásza, Greg Martin is, aki szerint a lélegztetőgépre kerülő betegeknél többször figyeltek meg vérrögöket a tüdőben is. Egy Hollandiában nemrégiben készült, és a Thrombosis Research című szaklapban megjelent tanulmánynak megfelelően a koronavírus által megfertőzött, intenzív osztályon ápolt 184 személy 30 százalékánál megtalálták ezeket a vérrögöket. Mindez azt is megmagyarázhatja, hogy miért halnak a kórokozó által megfertőzött 30-40 év közötti fiatalok is: esetükben ugyanis a vérrögök agyi trombózishoz vezettek.

A New York-i Mount Sinai kórház agysebésze, Thomas Oxley és csapata szintén agyvérzést fedezett fel néhány fiatalban, akiknél a koronavírus által okozott betegség csak enyhébb szimptómákkal vagy tünetmentesen zajlott le. Adataiknak megfelelően a kóróokozó által megfertőzött, 30-40 év közötti fiataloknál a korosztály átlagánál hétszeresen nagyobb lett az agyvérzés. A kórház másik agysebésze, J.D.Mocco 32 koronavírusos betegénél állapított meg agyi trombózist.

A hollandiai Groningen University Medical Center kutatói, brit és francia kollégáikkal közösen egyébként megállapították, hogy a vírus nem csak szájon, de az orrjáraton keresztül is fertőz. Az orr nyálkahártyái tartalmazzák a hírvivő RNS nagyrészét, amelyet a kórokozó a szervezetben történő gyors elterjedésekor felhasznál. A szem, a tüdő és a bélrendszer szintén tartalmazza ennek az RNS-nek egy részét.

Vannak jó hírek is

De akadnak jó hírek is a kórokozó kapcsán. A National Biodefense Analysis and Countermeasures Center által, az amerikai kormány felkérésére készült tanulmánya kimutatta, hogy a meleg, a páradús légkör és a napfény elpusztíthatja a koronavírust. A napfény, az ultraibolya sugárzás mind a levegőben, mind pedig a felületeken megragadt vírust elpusztítja.

A tanulmány szerint a koronavírus élettartama 21-24 Celsius fokos hőmérsékleten és 20 százalékos légköri páratartalom mellett, nem porózus felületen – mondjuk az ajtókilincsen – 18 óra, levegőben pedig egy óra. Napfény hatására utóbbi esetben azonban a kórokozó élettarama másfél percre csökken. Ha pedig a légkör páratartalma eléri a 80 százalékot, ez az idő 6 órára esik vissza, napfény hatására pedig mindössze 2 perc.

Ausztráliában például, ahol eddig nyár volt és most kezdődik az ősz, a megbetegedettek száma 6600 volt, a halottaké pedig mindössze 75 – vagyis jóval kevesebb, mint az északi féltekén lévő államokban. A kutatók azonban figyelmeztetnek arra, hogy a kórokozó ilyen körülmények között sem tűnik el teljesen. Erre példa Szingapúr, ahol a nyár ellenére is tarolt a koronavírus.