Sorozatunk indulásakor arra kértük a Kolozsváron tanuló felsőbb éves hallgatókat, adjanak tippeket, tanácsokat az újonnan érkezett diáktársaiknak, hogy könnyebben boldogulhassanak az egyetemista élet forgatagában. Az ötödik részben arról világosítjuk fel a gólyákat, hogy miként lehet készülni a vizsgákra, hogyan lehet hatékonyan beosztani az időt, valamint arra is kitérünk, hogy van-e jó módszer a szigorú tanárok „megpuhítására”.

A 40 válaszadóval olyan témákat feszegettünk, amelyek a legtöbb diákot foglalkoztatják: az első részben javaslatot kaptunk többek között arra, hogyan lehet spórolni az egyetemi évek alatt, és milyen munkákat kereshetünk elsőévesként. A második részben arról világosítottuk fel a gólyákat, mi a jó módszer a románnyelv-tanulásra, hogyan lehet beilleszkedni a magyar közösségekbe, barátokat és párt szerezni az egyetemi évek során.

A harmadik részben azt tárgyaltuk, hogy miként lehet elkerülni az eltévedést, mit szükséges már előre tudni a tömegközlekedésről és a szórakozóhelyekről. A negyedik részben pedig arról világosítottuk fel az elsőéveseket, hogy miként lehet megoldani az étkezést, és milyen körülmények várhatnak rájuk a bentlakásokban vagy az albérletekben.

Mit kezdhetünk a szigorú tanárokkal?

„A szigorú tanárokat elviselni kell”, „a megpuhításukban az segít, ha minden órájukra bejársz”, és „kommentálás nélkül teljesíted a kéréseiket” – hangsúlyozták az idősebb egyetemisták.

Hozzátették, bár nagy kihívás, „igyekezni kell megfelelni a tanárok elvárásainak”, „tisztelettel és érdeklődéssel fordulni feléjük”, mert ha látják, hogy érdekel, amit tanítanak, „akkor szimpatikussá válsz számukra”.

Egy jól bevált módszert is közöltek a felsőbb évesek: „mindenkit meg lehet puhítani, a tanárokat leginkább úgy, ha figyelsz órán, és eljársz az ETDK-ra”, illetve „merj felszólalni, véleményt nyilvánítani. A tanárok szeretik az aktív diákokat, mert előreviszik az órát, segítik a tanár munkáját, meg visszajelzés számukra, hogy érthető, amiről beszélnek. Ne ülj mindig hátul, legyél szem előtt, ismerjenek, vessenek beléd bizalmat. Tegyél fel kérdéseket, érdeklődj”.

„Szesszió: másfélóra tanulás, 20 perc szünet, naponta kétszer testmozgás”

Az idősebb egyetemisták ravasz tanulós tippeket adtak a szesszió „túlélésére”: „tanulj meg szelektálni, nem kell minden mellékinformációt megjegyezni. De ne túlságosan, mert az bajhoz vezethet”, valamint „ajánlatos a felsőbb évesektől elkérni a tételt, mert általában mindig ugyanazt adják a tanárok” – tudtuk meg.

Beismerték, „szükséges a folyamatos jegyzetelés”, ahhoz, hogy vizsgaidőszakban könnyebben menjen a tanulás, és „minimum 3-4 nap eltérés legyen a vizsgák között, és ez idő alatt mindig csak az éppen aktuális tantárggyal foglalkozz”. Vizsga előtt pedig „feltétlenül szükséges az alvás, mert anélkül nem pörög az agy”. Ezek kivitelezéséhez elengedhetetlen a „kávé, alvás, jegyzetelés különböző kombinációkban”, amit általában „sírógörcsök, fáradtság, feladás követ, majd kiakadás, amikor rájössz, hogy csak egy éjszakád van befejezni az anyagot”. A dolgozatokat pedig még szesszió előtt le kell adni, hogy ne vegyék el a tanulásra szánt időt – hangsúlyozták.

Hozzátették, az étcsoki is ugyanolyan hatékony, mint a kávé: „serkenti az agyat és ébren tart”, a vizsgák előtt pedig kihagyhatatlan a kalciumos vagy magnéziumos víz, valamint a csoki és a banán.

Azonban a felsoroltak sem garantálják minden esetben a sikeres vizsgát: „kicsit rosszul fog esni az első sikertelen vizsga, de ne csüggedj, mert van második lehetőség is. Sőt, vedd a fáradtságot, és menj be javítani, mert jól jön az az ösztöndíj” – tette hozzá egyik válaszadónk.

De hogy lehet hatékonyan beosztani az időt a vizsgaidőszakban?

Bár az időbeosztásról már korábban is írtunk, most megkérdeztük az egyetemistákat, mi számukra a jól bevált időbeosztási taktika. Kiderült, a felsőbb évesek között jócskán akadnak olyanok, akik vizsgaidőszak előtt órára lebontott heti és havi tervet készítenek maguknak. Hozzátették, tehermentesíti az időt, ha „kulcsszavas tanulást alkalmaznak, és előre beszereznek minden tételt”.

Ugyanakkor az is segít a haladásban, ha az egyetemista „határidőket tűz ki, és azokat szigorúan követi” – ismerték be a felsőbb évesek, akik azt is kiemelték, hogy „amit csak lehetséges, le kell írni egy kis papírra, és nem szabad csak az emlékezetre támaszkodni”.

Emellett egy „időbeosztási képletet” is küldtek: „reggel nyolckor kelj, reggelizz és tanulj délig. Pihenj egy órát, és ebédig újra tanulj, ebédelj, majd délután ismét tarts egy pihenőt, és este 23 órakor hagyd abba véglegesen a tanulásod”.