A világ legnagyobb algavirágzása zajlik a Nyugat-Afrika és a Mexikói-öböl közti óceánterületen - figyelmeztetnek amerikai kutatók, akik szerint az aggasztó jelenség állandósulhat a térségben. A kiterjedt algavirágzás óriási ökológiai és gazdasági terhet jelent, az így keletkező hatalmas mennyiségű biomassza azonban a jövőben bioműanyagok, biogáz vagy bioetanol nyersanyagforrásaként is hasznosítható, mondják a szakemberek.

 A Nagy Atlanti Golffűövnek nevezett algaszőnyeg kiterjedése 2018 júniusa óta elérte a 8850 kilométert és immár több mint 20 millió tonna biomasszát foglal magába. A kutatók szerint az erdőirtás és a trágyahasználat is a jelenséget tápláló tényezők közé tartozik - írja a BBC News. Mindez összefügg a klímaváltozással, hiszen az hatással van a csapadékra, az óceáni áramlatokra és az emberi tevékenységre is.

A Sargassum nemzetségbe tartozó fajok egy része az óceán felszínén él, magához vonzza a halakat, madarakat és teknősöket. A nyílt vízben a golffű fontos ökológiai szerepet tölt be, élőhelyként és menedékként szolgálva a különböző tengeri állatok számára. A túl sok alga azonban megfojtja a korallokat és a tengeri füveket, a partra kisodródva pedig záptojás szagú gázt áraszt magából.

Egy nemzetközi kutatócsoport számolt be arról, hogy bizonyos baktériumfaj (Formosa agariphila) képes lebontani az algákban lévő szénhidrátokat. Ezek teszik ki ugyanis az algák szárazanyagának 30 százalékát. A baktérium egy bonyolult folyamat során bontja le a szénhidrátot, és ezzel az algák jövőbeli felhasználási módjának példája lehet. A németországi Greifswaldi Egyetem kutatói vezette tanulmány kimutatta, hogy a lebontó folyamat több lépésben, 12 különböző enzim bevetésével történik. A kiindulási molekula így egyre kisebb alkotóelemeire bomlik.

A kutatók azon a véleményen vannak, hogy minél jobban megértik a  szénhidrátlebontási folyamatokat, annál inkább fel tudják használni az algákat egy összetett szintézis során, és akár bioműanyag előállítására is fölhasználhatják majd őket. Az is elképzelhető, hogy az algákból fermentáció révén biogázt vagy bioetanolt lehet előállítani, mely teljességgel szén-dioxid-semleges.